Két féle lakcím létezik.

1. Az úgynevezett Lakóhely (régiesen állandó lakcím)

2. Az úgynevezett Szokásos tartózkodási hely (régiesen ideiglenes lakcím)

 

-----------------

 

Az üzemeltető kérdése.

 

A magánszemély által üzemeltett jármű, akkor lehet a magyar utakon forgalomban,

külföldi rendszámmal ellátva, ha a magánszemélynek VAN BÁREMLYIK fajta hivatalos KÜLFÖLDI lakcíme.

(azaz mindegy, hogy melyik címe, csak valamelyik legyen külföldí cím...)

 

Ezzel magának a magánszemély által üzemeltett autónak az ügye tisztázva.

(a cég által üzemeltetett autó az más eset, más szabály)

 

----

 

Jön az a kérdés, hogy vezetheted a külföldi rendszámos autót itthon?!

Akár a sajátod, akár másét.... mindegy.

 

Három esetben vezetheted:

 

1. nincs semmilyen bejelentett magyar címed, kijelentkeztél az országból.

   A lakcím kártyádon ekkor a "Külföldi lakóhely" bejegyzés szerepel.

   Ez esetben bármikor-bármeddig vezethetsz itthon külföldi rendszámos autót.

   Mint vezetőt senki nem piszkál.... és mint üzmeltetőt sem.

 

2. Magyar Lakóhelyed (állandó címed) van, de!!!

   VAN MELLÉ egy hivatalos külföldi Tartózkodási helyed (ideiglenes címed) IS!!!!!!!!!!!

   Ez esetben félévente max 30 napig vezetheted a külföldi rendszámos autódat itthon.

 

3.  Nem felel ugyan meg a feltételeknek a lakcím helyzeted, de!!!

    MÉG az autónak az  országa lépése előtt elkezdted

    a honosítási eljárást  a magyar hatóságnál az alvázszám alapján...

    Ekkor a magyar rendszám kiadásáig használhatod a külföldi a rendszámmal

 

Rád vélhetően a 2. vonatkozik (címeket tisztázni!) illetve a 3. vonatkozhat, ha időben lépsz.

 

------------

 

Az ellenőrzés során!!!!!! (OTT HELYBEN !!!!!) igazolja, hogy  

szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van.

Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított,

a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat (pl. vezetői engedély),

vagy a magyar hatóság által kiállított olyan lakóhelyet igazoló hatósági igazolvány alkalmas,

amelybe a külföldi tartózkodási helyet bejegyezték.

 

A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének korábban hatályba lépett módosítása alapján

az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el,

 

Nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni.

Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel,

úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni.

A közigazgatási hatósági eljárás során az iratról hiteles fordítást szereznek be.

Ennek költsége

- jogsértés megállapításának hiányában az eljáró hatóságot,

- jogsértés megállapítása esetén az ügyfelet terheli.