Már megbocsáss, de én használaton kívüli rakétákról szinte egy szót se ejtettem. Mindössze azok kiürült konténereiről írtam, ami ugyebár egy nagyjából 9 méter hosszú, saválló acél cső, amit ugyebár hermetikusan lehetett zárni. Erre annál inkább szükség volt, mert a konzervált rakétákat túlnyomáson volt célszerű tárolni. (ugyanis olyankor nem a vízpára ment befelé, hanem a levegő kifelé. Már ha nem volt rendesen letömítve, a csavarok meghúzva.) És bár fölösleges lett volna, hiszen a büdös életben nem rozsdásodott volna meg, de kívül tábori ződdel, belül meg valami vörös alapozó festékkel volt kifestve. Azt végül is némi szarakodás árán ki lehetett takarítani, és onnan nyugodtan lehetett benne bort tárolni. Mint ahogy meg is tették, akik hozzájutottak. 1978. környékén valami 120 darab ilyen konténert adtak el. A hülyének is megérte.

Nos efféle csövekről volna itt szó. Igaz, ezek már egy későbbi változat tároló konténerei, ezeket a szovjet elvtársak már spórolásból nem saválló acélból csinálták.