A témához egyáltalán nem értek, de gyorsan átfutva Nyáry Krisztina rokonságának születéseit és házasságait, szerintem is nagyjából 15 év a legalacsonyabb kor, mikor egy új család elsőszülöttje megszülethetett akkoriban, maga Nyáry is 14 évesen házasodott először, és 14 éves volt az első anyósa is (az após az esküvőn nem mellesleg már ötven felett járt!), valamint fiának az első neje is ugyanennyi idős volt a házassága megkötésekor. Nagyon gyanús nekem a szám, ez lehetett az a házassági kor alsó küszöbe. Persze voltak extrém esetek is (Nádasdy Tamásé és Kanizsay Dorottyáé, a mennyasszony 11 éves!). Találtam egy érdekes tanulmánykötetet, amiből a következő kettő tanulmányt érdemes szerintem elolvasni (a lábjegyzeteket is): Lengyel Tünde: Thurzó György családi konfliktusai és Benda Borbála: Rákóczi Erzsébet rövid özvegysége.  http://www.policy.hu/takacs/pdf-lib/HIK03.PDF

Szerintem viszont az nem állja meg a helyét, hogy a nemzőképesség mindösszesen 15 év lenne. Pl., ha a férj újraházasodik és elvesz egy fiatal nőt (vagy fordítva)?  Azt nem tudom, hogy a XV. századi nemesekre mi volt inkább a jellemző, félve a birtok felaprózódásától minél kevesebb utódot nemzettek-e, vagy ezzel nem foglalkoztak, de a XVI. századi főnemesek (ahogy nézem a gyerekszámokat) sokasodtak, a két évet egyáltalán nem betartva. Pl. Esterházy Pál neje 15 évesen szült először és haláláig (41 év) 18 (vagy 19) gyermeket hozott világra. Annyi tényező határozhatja meg a születéseket (háború, kapcsolat milyensége, a koruk, a családon belüli gyermekhalandóság, a korábban született gyermekek neme stb.), hogy általános érvényű „alaptételeket” nem lehet felállítani véleményem szerint, maximum egy bizonyos család több generációjából lehet érdekes statisztikákat készíteni. Sajnos az Interneten nem találtam a XV-XVI. századi nemesi társadalomról szóló munkát, pedig az sokat segítene.

Az utolsó kérdésre a válasz: semennyire