Manipura Creative Commons License 2012.11.19 0 1 19919

Nos, akkor a  beszámoló a november eleji útról.  Az első napról az utazási részben olvashattok. Talán túl hosszú lesz így is, pedig napokra bontom, sőt ezt a npot rögtön két részre.

 

Vasárnap délelőtt 10 óra körül  érkeztünk a Foro Romano Via Fori Imperiali felőli bejáratához. Korán van, és szemerkél az eső, eloszlik a nép a nagy területen, de mindkét irányba átmenő forgalom van. Itt vagyunk hát, előző nap láttuk már kívülről a Campidoglio felől, de bent lenni a történelem forgatagát idéző romok között egészen más érzés még másodszor is. 

Először a Caesar tiszteletére emelt templom maradványainál emlékezünk meg a hadvezér-császárról és megnézzük a sír formájú emlékhelyet. A halotti máglyán Róma népe folyamatosan gondoskodik a virágról.

 

Néhány nappal indulásunk előtt így szólt Csenger 13 híradása: " Ideiglenesen november 4-ig megnyitják a látogatók előtt a római Fórum legrégibb keresztény templomát, a Palatinus-domb császári palotái alatt megbúvó Santa Maria Antiqua templomot.” A csoportos vezetések fél óránként indultak 9.30 h és 14.30 h között.

Mivel véletlenül éppen Rómába készültem írtam egy levelet  Gabriella Gattonak a templom és a kora középkori freskók látogatása ügyében. Segítségét kértem abban, hogy az utolsó 2 nap valamelyik vezetett bemutatóján részt vehessünk. Választ, vagy telefonos értesítést sajnos nem kaptam, de ismeritek már pozitív beállítottságomat. Indulás előtt még kinyomtattam a levelet, és elhatároztam, hogy mindenképpen megnézem ezt a kuriózumot. Ha már úgyis ismétlések és első utas zsúfolt helyek teszik ki az Ott tartózkodás nagy részét, azért legyen valami ínyencség is.

Belépéskor a forgóajtónál lévő személyzettől már érdeklődtem, de azt mondták, hogy nincs már hely. Előkaptam a levelet, így a templomhoz küldtek, hogy az ottaniakkal beszéljem meg. A későbbi vezetőnk nagyon kedvesen meghallgatott, elolvasta a levelet, és azt kérdezte, - mi volt a válasz? Majd hogy a haza és a szakma jó hírét védje, a pénztárhoz küldött. Hozzak jegyet, és a következő csoporttal mindketten bemehetünk. Kitartásom és elszántságom szerencsére erős, szükség is volt rá.  

Viszonylag rövid idő alatt sikerült megismertetni az első  pénztáros Signorával a helyzetet, s azt, hogy van helyünk a csoportban,- ami ugye 5 perc múlva indul.  Levelet elolvas, válaszról érdeklődik, majd közli, hogy a külön jegyet a másik pénztárnál árusítják, ahol mellesleg 10-en álltak sorban. A várakozók kérésemre biztosítanak, - nem engednek előre.

A Signora2 viszont elkérte a levelet, és újra indult a helyzetfelmérés, magyarázás... majd  letette a jegyeket, és a szűkre szabott visszajárót korrigálta még, de boldog mosollyal az arcomon ismét a kerítés kapujához mentünk,  a 11.00 órás csoport indulását vártuk. 

 

         

 

A vezetett vizit párhuzamosn 2 csoportnak zajlott, az első részben  kint a szabadban egy általános ismertetőt kaptunk az épületcsoportról, valamint a hosszúra nyúlt 2001. óta tartó restaurálási munkákról. Ezalatt az előző csoport bent volt a templomban .

Az ismertető közben megnézhettük a munkálatok fázisait bemutató, és a feltárás -konzerválás lépéseiről készült tablókat; a  kinti tárolókon a változatos mintájú oszlop-és márványtöredékek halmazát, és a falfülkékben megbújó freskókat. Fotók mutatják, ahogyan  a sóvirágokat lefejtik, és korszerűbb módszerekkel történik a konzerválás. Többször elmondta fiatal vezetőnk, hogy az igazi gyönyörűség bent látható majd, és igazat beszélt.

Végre beléptünk a főhajóba, ahol vaku nélkül  fotózhattunk.

Nagyon sok szépséget lehetett felfedezni: csodálatos élénk színekkel, és jól elhatárolható alakokkal az oszlopokon, az oldalhajókban, az apszisban, a szarkofágon és a padlózat kőből rakott mozaikjain,  megkapó jelenetek Krisztus életéből, görög szentek mellettük görög betűk, különleges ruházat. Részletes leírást nem írok, hiszen Caesarina sokkal korábban megtette már, és a neten is jó anyagok találhatók.

                    

 

 

Azonnal a szentélyhez mentünk, és az apszis valamint annak két oldalán található freskók részletes ismertetőjét hallhattuk. Csakúgy mint kint, önállósítottam magam, és fotókat készítettem az éppen üres oldalhajóban vagy valamelyik kápolnában. 

 Ami a stílust illeti. Tekintettel arra, hogy nem azonos időkből származnak, megtalálhatók bizánci-keresztény és pogány művészet jellemzői is. A freskók között megtaláljuk a bizánci császár üldözése elől Rómába menekült görög szerzetesek műveit. Van egy csodálatos freskórészlet az apszis jobb oldalán, amelyen 6 különböző  korban keletkezett lepattogzott darabjai láthatók. Olyan mintha gyöngyökkel, ékszerdarabokkal mintázottak lennének.

A bal oldali hajóban egészen nagy egybefüggő felületen láthatunk festményeket, de a két kápolna is csodálatos kincseket rejt.  A jobb oldalhajó bejárathoz közeli részén van egy különleges freskó, amelyen a Szent Szülőket és gyermekeiket - vagyis Szűz Mária a gyermek Jézussal,  két oldalán Mária  (Anna) és József (Rahel)  édesanyjuk ölében, - egy képben ábrázolják. Egy makett is készült, ami azért segített, hogy egyben láthassuk az egészet.

 

 

                   

 

Kb. 1 órás vezetés volt, 9 euróba került a külön belépő.

 

A projektről

http://mchiuini.iweb.bsu.edu/sma/project.html

 

A templomról

http://www.tesoridiroma.net/foro_romano/maria_antiqua.html

 

Caesarina írása:

http://roma-szenvedely.uw.hu/latnivalok/nevezetessegek/fororomano/romok/54.stamaria/stamaria.htm

 

 

Míg én a 3 próbát teljesítettem, útitársamat arra kértem, nézze meg a Forum Campidoglio felőli részét. Tőle tudtam meg, hogy kiállítás van a Curiában, így  bementem, pedig nem terveztem.