Miért kell neked a lábkosztás?

Az ODB2 csatlakozónak van szabványos lábkiosztása. Minden ilyen kütyünek alapesetben "ugyan olyan" lábkiosztása van.

Itt pl egy egyszerű leírás:

http://www.obd-diag.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=26&Itemid=40

 

Kicsit bővebben: Alapesetben a mindig használatos érintkezőket kiemeltem.

 

1: K-Line for ABS control unit.
2: J1850 Bus+ Not connected (US "pulse width modulation" standard).
3: K-Line for air bag control unit.
4: Ground GND-Earth (for power).
5: Ground GND-Earth (signals).
6: CANBus  „H”.
7: K-Line for engine control unit (ECU) and automatic transmission.
8: K-Line for immobiliser
9: Preparation for aggregates (dashboard) - I don't know what this is for.
10: Not connected (US "pulse width modulation" standard).
11: Anti-theft device (alarm).
12: Preparation for aggregates 2 (front) - I don't know what this is for.
13: Preparation for aggregates 3 (rear) - I don't know what this is for.
14: CANBus „L”.
15: Not connected (L-Line).
16: +12V supply

 

"Mi" egyszerű alap, Fedcomp nélküli Thalia-nkban nincs CAN-BUS rendszer. Csak K-Line van, ezzel lehet hozzáférni az elektronikus egységekhez, mint ECU, UCH...stb. Jól látszik a leírásban, hogy a szabványban külön K-Line vonal csatlakozás van kiépítve a csatlakozóban az ABS-hez, AIRBAG-hoz, ECU(UCH)-hoz, IMMO-hoz. Ez egyetlen szál vezetéket jelent, amin az adat jön-megy, mikor hibakódot olvasol, törölsz, programozol...stb. Ez lényegében úgy történik, hogy impulzus sorozatokat küld oda-vissza egymásnak a két eszköz (pl diagnosztika-ECU). Az impulzus sorozatok "sűrűsége", ideje, "hossza", egymás követésének ideje...stb határozza meg a végrehajtandó feladatot az egységben.

A CAN-BUS lényegében ugyan ez, csak ez két vezetékszálon történik, ezért gyorsabb.

Multiplex-es verdában mivel sok egységet kell összekapcsolni -és akkor még ott a fedcomp- erre találták ki a CAN-BUS rendszert. Lényegében ez ugye két szál vezeték (CAN L, és CAN H) és erre a két szál vezetékre minden egyes elektronikus egység rá van kötve, az ECU-tól, AZ UCH-n át, az ABS-en keresztül a Kijelzőegységig minden, akár 12-15 elektronikus egység.

A küldött adatcsomag diagnosztika során végigmegy a vezetékeken, és az összes egységhez eljut. Persze a jelsorozat mindig tartalmaz olyan adatot, amia alpján hozzáféünk egy bizonyos számítógéphez, hogy épp az ABS-hez, vagy az ECU-hoz.

 

Na de egyelőre ennyit erről. :))))

 

A lényeg ebben, ha a leírás alapján megnézitek a verdában az ODB csatlakozót, látszik, mely érintkezői vannak bekötve, kábelezve, mert látszanak benne az érintkező tüskék. Összehasonlítva a leírással, meg lehet tudni, hogy milyen protokoll használatos az adott autóban, és mely egységekhez lehet hozzáférni pl K-line vonalon.

Ha a csatlakozóban az autóban pl be van kötve a 3-as érinkező, akkor K-line vonalon hozzáférni az légzsák számítógéphez, így az megfelelő diagnosztikai eszközzel diagnosztizálható.

Ha van egy, csak CAN rendszerre gyártott diag, melyben nincs bekötve a K-line vonal, csak a CAN, nem fog tudni kommunikálni egy olyan autóval, melyben K-line van és nincs CAN-BUS.

 

A gyári diagnosztikai eszközök összetettek, így mind K-Line mind CAN vonalon képesek kommunikálni, és üzem közben is akár ide-oda váltani a kettő közt. Ezért van, hogy azzal mindent meg lehet csinálni.

 

Egy ELM327-esnek pl lehet nincs is bekötve a példában említett 3. sz. érinkezőlába, így alapban nem is képes kommunikálni pl a légzsákkal.

De ha be is lenne kötve, elektronikus "egyszerűsége" miatt nem képes olyan bonyolult jelsorozatokat küldeni, hogy diagnosztizálni vagy programozni lehessen vele pl a légzsákot.

Bár az ELM elvileg tudja mindkét K-line és CAN-BUS-t is, mégsem tud olyan összetett jelsorozatokat küldeni és fogadni, hogy minden elektronikus egységhez hozzá lehessen férni. Ezért van, hogy legfőképp csak az egyszerűen eltárolt hibakódok kiolvasására képes a memóriából, de pl programozni már nem lehet vele.