MÉG EGY UTOLSÓ A HÉLIOPOLISZI TESVÉRISÉGRŐL, A NAGY PIRAMISRÓL ÉS EGY TITOKZATOS SZERZETESRŐL...
Többször írtam a Héliopoliszi Testvériség nevű ősrégi titkos szervezetről, melyet valamikor a távoli prehisztorikus időkben, a dicső történelem előtti tengeri királyságok idején alapítottak. Ez a társaság volt a fő felelőse a piramisok építésének, és az egyik fő profilja az alkímia volt. Ha egy társaság titkos, úgy kénytelen vagy a jelekre figyelni, melyek elárulják őket, s éveken át kerestem a jeleket, s ezeknek oly varázslatos gyűjteményét szedtem össze az ősidőktől az ókoron át egészen a középkorig, hogy azt itt nehéz lenne elmesélni, de az utóbbi 3-4 évben itt is számos adatot és utalást elszórtam rájuk nézve. Ezekről sehol máshol nem kapsz igazán több tájékoztatót, mint ahol én azokat leírtam...
A középkorban egészen a 16-17. századig találtam jeleket, melyek olyan személyekre utaltak, akik vagy kapcsolatban álltak a titkos társasággal vagy ismerték néhány titkukat, és azt igyekeztek kihasználni. Ennek kapcsán került a képbe Castel del Monte vára, Nostradamus titkos könyve, Michael Majer Atalanta fugiens c. munkája, és még egy-két nyom...
A Héliopoliszi Testvériség legrégibb neve az Oszlopok Őrei volt, és nem függött össze a vallással, mert egyaránt kötődött mindkét Héliopoliszhoz, ahhoz, amelyik Egyiptomban (Junu) és amelyik Libanonban (Baalbek) volt. És ezek közt már a kora ókortól meg volt egy titkos, alkimista kapcsolat. Jacques Bergier francia kémikus is gyanította a Héliopoliszi Testvériség létezését Baalbek kapcán, hogy ott ősi alkimista titkokat őriztek. Itt Bergier főleg Kallinikosz építészre gondol, aki baalbeki születésű volt, és 673-ban a Baalbeket elfoglaló arabok elől menekült Konstantinápolyba, ahol elárulta a bizánci császárnak a híres görögtűz összetételét, ami hatalmas sikereket hozott a mohamedánok elleni harcokban. Bergier úgy vélte, hogy Baalbek föld alatti pincerendszerében még további alkimista titkok lehetnek elrejtve...
Viszont igazából, nem róla, meg nem is a korábbiakról szeretnék beszélni, hanem egy szintén nagyon különleges valakiről, aki – szerintem - kapcsolatban állt a Héliopoliszi Testvériséggel. Kezdjük azzal, hogy a Nagy Piramis középkori látogatói, akik al-Mámun kalifa erőszakkal vájt bejáratán át jutottak a piramis felső szintjébe, a Nagy Galérián át a Királyi kamrában, a galéria alján lévő oldalaknáról (amit az egyiptológusok "Vészkijáratként" emlegetnek) azt hitték, hogy ez Plinius "kútja".
Plinius római polihisztor ugyanis közel kétezer éve a következőket írta: „A legnagyobb piramis belsejében található egy 86 könyök mélységű kút, úgy gondolják, hogy ebbe vezették a folyót” (Historia naturalis, XXXVI, 17)
(az emlegetett Vészkijárat felső része, ami a Nagy Galériából indul)
Ezt a sületlenséget (hogy ez a Vészkijárat lenne) valahogy átvették a 20. század egyiptológusai, annak ellenére, hogy csupán a piramis levezető járatában és a föld alatti sírkamrában leltek késő ókori (tehát római, de pld. Goyon professzor szerint kora bizánci) grafittiket, míg a felső részekben ilyen egyáltalán nincs (a geográfus Sztrabón szintén említi, hogy a piramis az ő idejében nyitva volt, sőt a levezető folyosót is említi). Erről írtam már a "Piramis alatt" címszóval régebben:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9000303&go=99298713
De megírtam már ebben is, és több más hsz-ben, hogy a föld alatti "befejezetlen kamra" közepén lévő eldugított aknáról lehet szó, amiről még a korai kopt legendák is szóltak (Maszudi történetíró is tud róla).
(Az első képen a föld alatti kamra sokat emlegetett aknája. Ahhoz hogy a Nílus bele lehessen vezetni -mint ahogy Hérodotosz is írta- a "kútnak" jóval lentebb kell lennie, mint a Vészkijárat alsó vége, mint pld ezen az elképzelésen, ami John Cadmané)
Prospero Alpini velencei orvos és botanikus (1553-1617) 1581-ben érkezett Kairóba, ahol 1584-ig maradt. Méréseket végzett a gízai piramison, hogy ellenőrizze az ókori szerzők adatait. Felmérte a Nagy Piramis külsejét, és a belső kamráit, kőszarkofágját. Alpini korának egyik legnagyobb tudósa volt. Hazatérte után publikálta latin nyelven az egyiptomi utazása nyomán született műveit: De medicina Aegyptiorum (1591) és a De plantis Aegypti (1592). Hosszú idővel halála után, 1735-ben adták csak ki híres művét Rerum Aegyptiorum Libri Quatuor címmel, melyre ma úgy tekintenek, mint úttörő tanulmányra az egyiptológia tudományához! Ebben írta le, hogy akkoriban nagyobbították meg puskaporral al-Mámun folyosóját. Alpini szintén azt hitte a Vészkijáratról, ami akkoriban tele volt kővel és törmelékkel, hogy az lehet Plinius kútja.
Alpini, ez a kora legnagyobb tudósa Egyiptom és a piramisok dolgában, akinek manapság a tudományos egyiptológia elindítását tulajdonítják, leborult egy titokzatos szerzetes, egy szürke eminenciás tudása előtt. A Rerum Aegyptiorum Libri Quatuor első kötetének 31-32. oldalán beszámol Paulus Bigi-ről, aki magát a Dominikánus Rend szerzetesének mondta, de nyilván ez megtévesztés lehetett Alpini és mások irányába. A velencei azt írja, hogy a szerzetes „a Libanonnak nevezett hegységből” érkezett Egyiptomba, s úgy gondolom, ez ugyanaz a Baalbek lehetett, ahonnan Kallinikosz is elmenekült a görögtűz receptjével...
(Alpini könyvének 31. oldala, s nagyjából a közepénél kezd beszélni Paulus Bigiről, ami folytatódik a 32. oldalon)
Biginek -mondja Alpini- voltak bronzórái, és készített egy gömböt, amivel képes volt megmutatni minden égitest, különösen a bolygók mozgását. Alpinit, aki kora legfejlettebb és legtudományosabb államából, Velencéből érkezett, teljesen elképesztették Bigi szerkezetei. Egyébként az ilyen mozgó, automaták által mozgatott planiszférák készítése a legrégibb ókorban éppen Héliopolisz papi városának titkos tudományához tartoztak, s a görög planetárium készítők –Eudoxosz, Arisztarkhosz, Poszeidóniosz vagy Arkhimédész- innen vehették az ötletet és tudást. Ebben a városban tanult Mózes is, s Kodolányi János nagyszerű regényében, az Égő csipkebokor-ban (ami Mózes életéről szól) is becsempészte egy ilyen titkos planetárium-modell leírását, ami egy héliopoliszi templom titkos kazamatájában állt:
"Lelkesedésük egyforma volt, mikor Pet-Usziré bevezette őket az avatatlanok előtt soha meg nem nyíló óriási terembe, ahol a bolygók gömbjei hosszú, láthatatlan karokon forogtak a Napot ábrázoló nagy fehér üveggömb körül, aranyos volt az egyik, bíborvörös a másik, bíborkék a harmadik, ezüst a negyedik, zöld az ötödik, fekete a hatodik, narancsszínű a hetedik... de íme, a Föld is ott forgott és keringett közöttük, világoskék gömb, kisebb a gyűrűs Szaturnusznál, az óriás Jupiternél - persze ők nem így nevezték őket! -, csaknem jelentéktelen labda, mégis közepe a világegyetemnek, mert rajta él az Ember, aki a Teremtés valamennyi szféráját magában hordozza. A kis csoport mindegyik tagjának szíve ugyanúgy dobogott, szeme ugyanúgy tágult kerekre, ugyanúgy sóhajtottak valamennyien, s emelkedett bátor lelkük az Ég csodái közé. Némán álltak, figyelték a forgó-futó színes testeket, a csillagász halk szavait, hallgatták az egyenletes duruzsolást, amit rejtett gép okozott a vastag fal mögött. Folyton áramló víz mozgatta az egész látványt éjjel-nappal olyan pontosan, hogy akármikor meg lehetett tudni a csillagok állását az arányok átszámításának ismeretében. A kör alakú terem koromfekete falán világító festékkel ábrázolták a csillagképeket: a Kozmikus Embert, a Halakat, a Kost s így tovább. Fölemelő, elbűvölő volt ez a tág, kör alakú terem, a fekete falon foszforeszkáló csillagképek, a mennyezeten zümmögve forgó-keringő színes gömbök csillogó járása - mindegyik égitestben lámpa égett -, ez a kicsinyített, mégis hatalmas Kozmosz. Csendben álltak, figyeltek..."
Visszatérve azonban Paulus Bigire, aki Alpini szerint ugyanilyen hozzáértéssel, Kairóban Hassan helyettes királynak csinált egy kis aranyhajót, amit egy óramű mozgatott, mégpedig navigálta saját magát. Ezt bemutatta Alpiniéknek is, aki nem győzi hangsúlyozni ennek az embernek a kivételes intelligenciáját. Pedig hozzáteszem, hogy Alpini számos tudományos könyvet írt...
Majd Alpini elmondja, hogy egyik nap ez a szerzetes ellátogatott a piramisokhoz, és bement a legnagyobbikba, azaz a Kheopsz piramisába és nagy gonddal megvizsgált minden ott található dolgot. Ennek eredményeként Bigi arra az elképzelésre jutott, hogy a piramis mélyen a földbe nyúlik. Azt gyanította, hogy a Nagy Galéria alján lévő kút nem a víz miatt készült (mint azt Plinius írta), hanem egyfajta belépőül szolgált a piramis alapzata irányában.
Ennek bizonyítására alkalmazott néhány helyi embert, költségekre való tekintet nélkül, hogy azok megtisztítsák az akna bejáratát, amit föld és kövek töltöttek meg és fa a folyosó útból [emelkedő járat]. Utána egy hosszú kötélen leereszkedett a kútba, mintegy 70 lépésnyi mélységbe. Alul találtak két újabb négyszögletes folyosó kiágazását. Alpini azt írja ezekről, hogy az egyik folyosó a kő Szfinxhez vezet, a másik pedig a Második Piramishoz (Alpini idejében még nem ismerték a Kephrén piramis bejáratát).
Így ennek a kútnak nem az volt a feladata, hogy a vizet biztosítsa az építménynél, mint azt Pierre Belon tévesen gondolta, hanem hogy lehetséges összekötő út legyen a Szfinxszel és a Második Piramissal. Ezt a nagy mélységű kutat említi Plinius 86 könyök mélynek. Paulus Bigi akart azonban az eredmények láttán még mélyebbre hatolni... (ezek Alpini leírása a könyvéből!)
Honnan tudta Bigi hol kell ásni, mikor Mámun kalifa bányászai végigkopogtatva a piramis északi falát még a piramis eredeti bejáratát sem voltak képesek megtalálni...?
Egyáltalán mit keresett Bigi 1582-ben a gizai Nagy Piramisban??? Hisz amit olvasunk, az Alpini gondolatai, hogy ő mit gondolt Bigi kutakodásairól, de hogy mit gondolt maga a titokzatos szerzetes, arról nincs leírásunk...
Például a Vészkijárat majd 8 méterrel hosszabb, mint az a 70 lépés, amit állítólag Bigi kitisztíttatott. A Vészkijárat alja meg a piramis levezető járata, s az nem vezet se a Szfinx, se a Khephrén Piramis irányába, hanem a piramis bejáratához és föld alatti kamrába. Azaz a folyosó észak-déli irányú pontosan (s ezt akkoriban már simán megállapíthatták), azaz semmiképpen nem jó irány a két nagyobb objektum felé.
Nagyon úgy néz ki, hogy Bigi ásatásáról Alpini csupán elmondásból, talán éppen Bigitől értesülhetett, aki valószínűleg meghagyta abban a hitében, hogy a Vészkijáratot vájták ki munkásai (amit egyébként csak Caviglia kapitány takarítatott ki teljesen 1818-ban, s addig a levezető folyosó nagy része is törmelékkel teli volt). Viszont nehezen lehetett Bigi aknája azonos a föld alatti kamra közepén lévő aknával, amit a rómaiak zárattak le, hisz ez a kamra akkoriban törmelékkel volt tele. De akkor hol volt ez a titokzatos járat...?
Tegyük fel, hogy Bigi egy kitalált név, tegyük fel azt is, hogy a libanoni Heliopoliszból (Baalbekből) jött, hogy kiváló mechanikus volt. Bigi valószínűleg ismerte az ősi alkimisták és technikusok több elveszett írását, s szerkezeteit az alapján építhette. Ha létezett ebben az időben a Héliopoliszi Testvériség, úgy ők küldhették a Nagy Piramishoz, mely építmény mindig is nagy jelentőséggel bírt a társaság hagyományaiban. Jellemző, hogy pénzzel jól el volt látva, s elkápráztatta a helyettes királyt is. Hová akart lejutni a piramisban a szerzetes? Nyilván ezt nem kötötte Alpini orrára… de azt hiszem lehettek pontos tervrajzai a piramis belsejéről.
S néhány kérdésre, hogy mit és hol keresett Bigi, már válaszoltam korábban, elég visszaolvasni néhány hsz-emet, amit a piramis alsó részeiről vagy Homérosz egyiptomi tartózkodásáról írtam...
Szóval mi van, ha a titokzatos szerzetes egy egészen más folyosó bejáratát kereste, s találta meg, amit később kőlapokkal ugyanúgy lezáratott, mintha a piramis falazata lenne... ahogy egykor a felvezető folyosó is le volt zárva...?
Tegyük fel, hogy a rejtélyes Paulus Bigi a Héliopoliszi Testvériség egyik utolsó "harcoló" szerzetese –aki sehol máshol nem bukkant fel a történelemben- valójában a piramis alatti titkos városba akart lejutni, de nem a föld alatti kamra aknáján (Plinius "kútja") keresztül, s tegyük fel, hogy erről kiváló információi lehettek, hogy ismert egy titkos járatot, mert ezért jött Egyiptomba…
***
Ezzel zárom is egyelőre a hsz-eimet, mert szerdától lemondom a net-előfizetést, amit nem tudok egyenlőre már fenntartani... (sajnos).
Üdv mindenkinek aki eddig olvasta a fórumot: Schenouda
