Érteni értem, de kérdés , hogy mindenki érti e hogy mi az az égéstermék - elvezető berendezés.

Nos legyen a kályhacső és a kémény.

Azért 2 ill. 3 ....példát felhoznék itt a köznek.

1. Anno nagyon régen az öreganyám begyújtott a vaskályhájába és bizony a "füstelvezető berendezés" izzott. Az a kályhacső volt. A hőfok pedig legalább 600 fok volt. Ha akkor kiesett volna a cső, lehet nem ülnék itt.

2. egyszer vidéken valami kemencét kellet vizsgálni. Ment a csapat köztük én is , hazafelé a felület hőmérséklet mérő műszert rám sózták, hogy vigyem haza és majd másnap leadjuk. Ok. haza vittem és ha mán ott van, megmértem az olajkályhám különböző részeinek a hőmérsékletét.

Az értékek : diszborításnál olyan 60 -70 fok, a platni 280 -320 fok, a füstcső meg 120 -160 fok. Ennyire emlékszem.

3. az egyik hülye főnököm mindig azzal jött, mennyi annak a berendezésnek a külső hőmérséklete, mondom különféle helyeken különféle. Nem értette. Úgy gondolta, hogy egy inhomogén felelületnek mindenpontján ismerni kéne a hőmérsékletett. Nos gondoltam : kapd be !!

4. egy cserépkályha felülete se homogén hőmérsékletű. Van ilyen és olyan hőmérséklet is. Viszont tudni kell főleg, aki ott szárít, hogy kb. 160 foknál kezdi a textiliákat pörkölni. Így bizony lehet tüzetcsinálni még egy cserépkályhás szárításnál is.

A háztartási sűtők hőmérséklete 180 - 220 fok körüli.

Tehát ha benne felejtjük a pecsenyét, a sütit az is meggyulladhat.

De a csevely korábban itt nem a belső égéstermék elvezetők (füscsövek ) felületi hőmérsékletéről volt szó, hanem a padlástéren átfutó füstelvezetők -égéstermék elvezető berendezés, nevezzük kéményeknek és az ott lévő tetőszerkezet faanyagainak távolságáról.

Jogos a távolság tartás. De azt azért tudni kék, hogy csak kéménytüzeknél léphet fel ilyen magas küső felületi hőmérséklet.

És akkor egy értelmű 12 cm.