A medicinlabda mellő Playboy nyuszikáktól irtózom, valószínűleg ők is tőlem, igaz még nem adtam nekik esélyt, bezzeg a cigányasszonyok :))

A niva egy érdekes jószág, mikor megy, minden hibát megbocsát neki az ember. Szerelni nem egy élmény.

G merci van a családban, igaz a katonai kivitel, nem ragadott meg, persze ha enyém lenne, akkor biztos más lenne a viszonyunk, viszont mikor csak a hibái miatt kerül a közelembe, akkor már nem vagyok boldog, és erről nem az autó, hanem a korábbi tulajok által alkalmazott kontárok tehetnek, hihetetlen dolgokat találtunk, hogy miért kell filléres alkatrészek helyett tipusidegen bontott szarokat belelapátolni egy kocsiba, mai napig nem értem.

A Landy egy olyan jószág, amit vagy szeretnek, vagy utálnak a népek. A szételektrónizált példányok hamar csőd szélére tolják a gazdájukat, a P38-as tulajok igazi tiszteletreméltó problémamegoldóként tartom számon, hihetetlen kitartással keresik a hibákat mindenféle kódok alapján és meg is találják. Egy átlag szerelő az első tünetnél kicsörlőzné a mühelyéből a járgányt.

Ez az elektrónikus baszakodás ragadós, a Landy egyes típusoknál kicsit előrébb járt, de ahogy nézem a japán gyártók is felzárkoztak szépen a vacak kompjutereikkel és a canbuszaikkal, a cégemnél már nem egyértelmű, hogy milyen terepjárókat vegyene, ez van.