Állami műtétes beszámoló nincs???Meg szikés???na írok én egyet,de csak röviden,mert a töredékét fogom leírni ami velem történt,és így is csömör lesz..Már írtam korábban ide,a műtéthez megelőző utat,és eljutottam valameddig,aztán írtam sokat,de elszállt,nem került ide,így elment a kedvem,de mgírom,hogy SENKI SOHA NE JÁRJON úgy mint én!Diplomás ápoló a végzettségem,8évig dolgoztam azon a sebészeti osztályon,ahol dolgoztam.Így esett a választásom xy nevű orvosra..Közben eljöttem,15éve dolgoztam ott,és hát utólag tudtam meg hogy ez az orvos már árnyéka se önmagának..Minden tájékoztatás nélkül megműtött..A műtét után rettenetes fájdalmam volt ahogy kiment a gerinc érzéstelenítő belőlem..Hatalmas fájdalmak hada következett,a csempét majd le szedtem a falról kínomba..Adtak fájdalom csillapítót,de minek..Nem használt..Még jó hogy otthonról vittem be,így elvoltam..Majd másnap reggel haza engedtek..Úgy 3napig kinlódtam a fájdalommal,majd mire picit szünt,jött a székelős probléma..Nem tudtam hogyan lesz,hisz még pisilni is alig tudtam a fájdalomtól...Pénteken megműtött,szombaton reggel messziről ránézett,mondta jó,haza mehetek..Hiába kérdeztem,semmire nem válaszolt normálisan,csak a vállát réngatta..Jött a boríték,gondoltam hátha megered a nyelve..Hát nem...Hétfőre hívott vissza,alig akart behívni,ránézett,és megint csak dicsérte magát hogy milyen frankó munkát végzett..Konkrétan életem legnehezebb időszaka volt,meg még tart is,pedig 2eleven szülésem volt,ami 2napig tartott..Majd elengedett megint úgy hogy se fájdalomról,se váladékról,sem székelésről,sem kajáról,sem hashajtásról,se sebvédelemről nem beszélt..Jött a NET..Majd az segít..Itt olvastam pár dolgot,össze is írtam a kérdéseket,hogy konkrétan válaszolja meg,így visszamentem kedden is..Majdnem elzavart,mondván hogy számon akarom én őt kérni?????Mit is gondolok én..Hiszen ő megcsinálta a műtétet..Na jött a szerda,akkor már nagyon feszített a fenekem,székelni kellett volna,de nem jött,pedig a drága doktor Tisasenje ennyire volt elég,már ekkor6napja nem volt székletem..Szerda reggelparaffin,egy szűztea kapszula,meg a Tisasenek voltak bennem,és úgy éreztem dél tájt,hogy most fog jönni..Rá ültem a WC-re,nyomtam,és leájultam a WC-ről..Azt sem tudom meddig feküdtem a földön,csak mikor magamhoz tértem,négykézláb,és ordítva hívtam a mentőt,olyan fájdalmam volt,hogy soha ehez hasonlót nem éreztem.Alig tudtam elmondani a telefonba hogy mi bajom meg hogy hol     vagyok..Vinni akartak oda vissza a kórházba,ahol műtöttek..De az orvosom nem volt bent,a nővérek nem adták meg az elérhetőségét az orvosnak,az orvos magától nem ajánlotta fel,én meg már féltem elkérni,mert el vadított magától már az elején..Mondtam hogy akkor vigyenek a klinikára..Ott vittek előbb a Sürgősségire,onnan át oda a sebészetre,majd ott szóba sem álltak velem,mondták hogy vissza a feladónak,vagyis vissza a kórházba...Ekkor már 6 órája úton voltam..Vissza mentünk úgy a kórházba,hogy a klinika megígérte hogy lebeszélte a kórházban a sebész ügyelet vezetővel/aikvel szintén dolgoztam,és ismert/hogy rendesek lesznek velem..Odaértünk a kórházba,a nővér szólt neki hogy megjöttünk..Saját fülemmel hallottam hogy pi a pi--át csináljak vele???Mondta a nővér hogy gyere le,nézd meg,ha jó,akkor meg adj neki gyógyszert,meg utasítást..Mondta hogy jó,ő megy a szobájából,mi meg menjünk le az ambulancia elé..Lementünk,és még most is ott ülnék ha ki nem vertem volna a dilit hogy lássanak el..A sebész megjött,le se tojta a fejem,mondta hogy a seb szép,és majd ír gyógyszer a sürgősségis doki..Írt is,hazajöttünk..Aznap este guttalax 20csepp..Reggel semmi.Csüt.reggel vetettem egy kis üveg ricinus olajat,majd ettem abból 4kanállal..Délben elindult a hasmenés,majd egész délután és este ment a hasam..Péntek reggel már éreztem hogy gond van,fájt,a seb csúnya,elkezdtek kinyílni a sebek,és vérezgetni kezdtem..Azt hittem/fényképezte a férjem,így láttam hogy mi van a fenekemmel/hogy a varratok esnek kifelé,nem tudtam hogy mi ez,de kérdezni már nem mertem ezek után..Péntek este /7napos műtött voltam/már csepegett a vér a fenekemből..lefeküdtem,és magamban imádkoztam,pedig nem vagyok vallásos..Azt hittem megúszom..Ekkor már nem ment a hasam pénteken..Szombat délelőtt megint volt egy nagy dolog,de ekkorra már megint jött a vér,hol erősebben,hol gyengébben..A sebek egyre furábbak voltak..Délután szóltam férjemnek hogy rosszat érzek,telefonáljon valakinek aki ért hozzá hogy jó ez,vagy nem..Pont egy sebész főorvos vette fel,aki idősebb,kellemesember,és nagy  tudású..Az volt anno is mikor ott dolgoztam,mégsem hozzá mentem,mert ő nem specialista,nem proktológus..DE SEBÉSZ!Ő a laparoszkópos műtétek bajnoka volt mindig,de itt is megállja a helyét utólag,mert hogy jközölte velem,hogy azonnal menjek be..Megnézte,és azonnal kérdezte hogy mikor ettem utoljára..Akkor már tudtam hogy nagy a baj...Sürgős műtét,kivérzés határán vagyok,bármelyik percben targédiába torkollhatott volna..Befelé véreztem,és kifelé alig jött,ezért veszélyes..A vérképben láttam az eredményt hogy nagy a baj,meg hogy óránként nézték a vérképet..Le kellet tagadni az altató orvos előtt hogy ettem,mert akkor gyomor mosás műtét előtt..Így bíztam benne hogy nem lesz baj,csak megmeneküljek..Fél óra múlva rohantak velem a műtőbe,de akkor már ömlött a vér...folyt köv