Lovrin Creative Commons License 2012.10.02 0 0 12024

Nos a kishatárforgalom nem pezsgős vacsora kaviárral, hanem a gyerek túró rudija a húszezer forintos nagybevásárlás végén.

Van x millió megrendelt vonatkilométerünk belföldön közszolgáltatásként, és ugye eldönthetjük hogy merre mennyit vonatozunk belőle.
A phd 100%-át a MÁV kapja, vagy menjen 99% a mávnak, 1% a Zssk-nak, cserébe esetleg lebeszélhetjük a másik vasúttársasággal hogy tegyen így ő is, és nullszaldóból csinálunk nemzetközi kapcsolatot.


Most az az elvárás, hogy a nemzetközi vonat nem a közszolgáltatás része, legyen önmagában nyereséges, önellátó dolog. Jó.
Ezt megértem mondjuk a szomszédos fővárosokat összekötő vonatok esetében.
Viszont a kishatárforgalomban nem klasszikus nemzetközi vonatok közlekednek, hanem olyan regionális vonatok amiknek másik ország területén van az egyik végállomásuk.
Abszurd elvárás, hogy amíg lefutják a vonatok táv 95%-át közszolgáltatásként támogatva, a maradék 5%-ot tegyék meg versenypiaci alapon, mert ott épp egy határ van - nem számít, hogy hasznos térségi kapcsolat lehetne.
Alsónyenyere és Tücsökpöcökalja közötti utolsó belföldi 5 km-en mehet 5 utassal a bézé, Tücsökpöcökalja és Horná Krumplička között a határon átvezető 3 kilométeren meg elborzadunk az üres vonat látványán, és egyből forintosítjuk a 'zadófizetők kidobott pénzét, még ha hasonló nagyságrendű is a helyi phd.

Előzmény: hmsoft (12018)