Szíjártó Péter

Apróság

a boldogság apróság
ne is számíts semmi többre
már megy is
s még nem is tudod jött-e

por a zsebed üres alján
ujjbegyeddel felszeded
elmosolyodsz
mi van már veled?

egymásodperc-láz lehet
a napba nézel, a napba szállsz
minden a régi
csak minden más

meg ne moccanj
a sejtek járják
a pillanat fíesztáját
utcáidon, tereiden

a boldogság, már csak ilyen
ne is számíts semmi többre
már megy is
s mindig más leszel, mint előtte