Az alábbi nyílt levelet osztottam meg a Miniszterelnök Úr Facebook oldalán. Talán olvassa valaki az illetékesek közül jajkiáltásomat.

Tisztelt Miniszterelnök Úr, Tisztelt Orbán Viktor Úr!
Mint sportemberhez, sportot szerető emberhez szeretnék Önhöz fordulni.
Szerintem egyetértünk abban, hogy az egészséges, jó testi kondícióban lévő ember képes igazán jó munkát végezni a hétköznapokban.
Hazánkban több tízezren hódolnak a természetjárás szenvedélyének. A természetjárásnak több formája létezik. A családi pikniktől elkezdve, a kirán
duláson, a tájfutáson, a terepfutáson át a teljesítménytúrázásig bezárólag. És lehet, hogy pár ágat még kihagytam. Ez utóbbi szervezett szabadidős tevékenységet, vagy ha úgy tetszik sportot, ezrek és ezrek űzik hétről hétre. Mindenféle támogatás, minden különösebb beruházás nélkül a saját költségükön járják a turistautakat, szívják a friss levegőt. Fizikailag elfáradva, de lelkiekben megtisztulva, szellemiekben felfrissülve térnek aztán haza családjukhoz.
Nem támogatásért írok (bár az is ránk férne), hanem azért mert lassan ellehetetlenülünk. Ellehetetlenülünk mi túrázók és túrarendezők.
A hatályos jogi szabályozás szerint, ha a túra útvonala védett és/vagy NATURA 2000-es területet érint, akkor be kell szerezni az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyét. Akkor is, ha a túra útvonala kizárólag aszfalt- és földutakon, kijelölt turistautakon halad.
Nem mintha bármi kárt is okoznának a túrázók a természetben. Mert a teljesítménytúrázók különösen ügyelnek a környezetükre. Ez gyakorlati tapasztalat és ezt senki nem is cáfolja. Nem gyújtanak tüzet, nem tarolják le az erdőt, nem szemetelnek, nem verik fel az erdő csendjét. Nincsenek kísérők, nincsenek szurkolók csak mi magunk. Csak gyalogolunk, megcsodáljuk a kilátást, forrásvizet iszunk, tájékozódunk és igyekezünk szintidőn belül beérni a célba.
Nos úgy látszik ez a sport ellehetetlenül. Miért is? Az utóbbi néhány napban az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség három túra megrendezését is megtiltotta, teljesen álságos és általános indoklással. Korábban ez nem volt gyakorlat és a többi természetvédelmi hatóságnál ma sem az.
Ezzel tönkretéve több száz, több ezer ember kikapcsolódását, feltöltődését. Vajon jobb lenne, ha ezek az emberek inkább a kocsmában múlatnák az időt? Aligha.
Olyan utak használatát tiltják meg, melyeken egyébként autók, traktorok ezrei mehetnek mindenféle engedély nélkül, de akár tízezer túrázó is mindenféle külön engedély nélkül végigmehet, ha arra támad kedve. Csak akkor nem, ha a teljesítménytúrázók mindezt jogkövető módon, szervezetten teszik.
Megértjük, ha nem engedélyeznék fokozottan védett területeken való áthaladást, vagy bizonyos területek látogatását fokozottan védett fajok költési, utódnevelési időszakában. A túrarendezők minden bizonnyal módosítanák a kijelölt útvonalat, ha ez fennállna. Erre számtalan példa van. Nem! Egyszerűen kategorikusan nem a válasz.
Kérem a mélyen tisztelt Miniszterelnök Urat, hívja fel az illetékes munkatársai figyelmét, tegyen lépéseket arra vonatkozóan, hogy ne folytatódhasson ez a nemkívánatos jelenség. Ez a jogalkalmazási gyakorlat nagy arculcsapása a természetet kedvelő embereknek. Keserű szájízzel, de inkább érzem ezt nem jogalkalmazásnak, hanem a joggal való visszaélésnek.
Azért írok Önnek, mert végtére is a természetvédelmi hatóság kormányzati szerv. Egyszerűen nem lehet célja a magyar kormánynak a hazai természetjárás teljes ellehetetlenítése. Javítson ki, ha rosszul gondolom.
Fáradozását előre is köszönöm, (úgy vélem mondhatom ezt) több tízezer természetjáró honfitársam nevében.
Tisztelettel: Rehor Mihály