Manipura Creative Commons License 2012.08.29 0 1 19804

Tavaly éppen lecsúsztam a Havas Boldogasszony napi ünnepről, azóta programoztam hogy idén ott lehessek. Eljött hát a nagy nap, Rómában ébredtem. Reggel a családdal neteztem, és akkor olvastam Catella fórumos beírását, hogy már hazamentem a hóesésről. Egy pillanatig el is bizonytalanodtam, hogy lekéstem vagy átaludtam a nagy eseményt, de a dátumra jól emlékeztem. Akkor még poénnak tűnt a fórumos beírásom, hogy egy képet sem készítettem.

A 11 órás mise előtt a Sta Maria Maggiore Bazilika előtti téren semmi különös nincs, furcsállom is, arra gondolok, legalább egy színpad kellene. Megnéztem a Prassede   templomot, A Szent Zénó kápolna és az apszis mozaikján kívül másra nincs időm, egyébként meg mise készülődik itt is. Szívesen maradnék, de szeretném személyesen látni, az ünnepet.  

           

 A Patriarchális Bazilikába visszaérve nagy tömeg fogad, az oldalhajó mentén kicsit előrébb megyek. A gyönyörű Bazilika talpig díszben, csodaszép virágkompozícióval felékesítve. Az egyházi főméltóságok helyüket elfoglalták már. A nézelődők összetétele nagyon vegyes a turistától a helyi lakosokon át az egyházi kötelékben élőkig szép számmal vagyunk.  A tömegben nagyon meleg van, így arra gondolok, talán a loggia jobb választás lenne. A múzeumban úgy tudják, a loggia máskor sem látogatható.   Nem akarok most múzeumot nézni, így leülök a kis kápolna előtt, mert emlékeim szerint hosszú egy katolikus szertartás. Nagy meglepetés ér, mert úgy kb. fél óra múlva mikor vissza akarok menni, a biztonsági őr már nem enged be. Így végignéztem az egyházi- és városi elöljárók bevonulását a szemközti terembe, és a hívek helyezkedését annak érdekében, hogy közelről láthassák/üdvözöljék őket, netán beléphessenek a fogadó-terembe.

 

 Néhány szavas olasz szókincsemmel és testbeszéddel egy kedves nénitől megtudom, hogy a francia püspökre vár, és kérdésemre azt is elárulja, hogy az 5 órás misén is van sziromeső. Ezt megerősíti a biztonsági őr is. Az oltár előtt nagy a tömörülés, mindenki fényképet készít, előre megyek. Már csak a lehullott virágszirmot és az azt összesöprő embereket látom. A havat szimbolizáló fehér szirmokat szétosztják az emberek között. Van, aki tekintélyes mennyiséget összegyűjt. Egy maréknyihoz én is hozzájutottam. Úgy érzem, vissza kell jönnöm, ez  az út néha ilyen, kitartás mellett és kisebb részletekben adja kincseit.

Sok idő ment el a hiábavaló várakozással, de gazdagodott olasz szókincsem, a Capolinea kifejezéssel. Talán ideiglenesen, de áthelyezték a megállót,. Ennek ellenére a régi megállóban nincs értesítés, a digitális kijelzőjén láttuk, hogy 1 perc múlva jön a busz, majd miután elkanyarodott a kereszteződésben, a kiírás váltott. Nem esett jól a tréfa. :)

Elmentem a Pantheonhoz, előtte még üdvözöltem a kis elefántot. Nézelődés után 1 finom kávét ittam a Tazza D’Oroban, majd továbbindultam.

 

A júniusban beszerzett programfüzet szerint a hó első vasárnapján   nyitva van az olasz képviselők székháza a  Palazzo Montecitorio.  A  délelőtti mise után terveim szerint bőven belefér.

(Ny: 10-17.30-ig) ingyenes. www.camera.it  Az égiek talán úgy találták, túl sok ínyencség lenne már így egy útra koncentrálva. A tér túloldalán az árnyékban posztoló Carabinieritől a bejáratról érdeklődöm azt mondja, zárva van, ő hamadik vasárnapot említi. Azért még motoszkál a fejemben, hogy körbe járhattam volna, mert annyiszor kiderült már, hogy a helyiek sok mindenről nem tudnak. De ez már késő bánat.

 

 

Annyira meleg volt, hogy be is tértem egy hatalmas fagyira a Pálma fagyizóba. A kirakatban jópofa a kb. 25 nyelvű kiírás. :)

Köszönöm Zolkish ötletét.  Nagy a választék, finom a fagyi, és le is lehet ülni, ha kivárunk egy kicsit. Fel is vettem a kedvenc helyek gondolatbeli listájára. Egy pici negatívum, hogy a mosdóban  nagyon készséges a  wc-s néni,  de a pénzes tányér is ki van rakva. Az éttermi részben nagy képernyős tv, néhány várakozó az Olimpia képsorait nézi.

A San Agostino templomhoz  kanyarodok, ismét körülnézek, megpihenek. Mondanám, hogy hűsölök, de a nagy melegben már a templomok sem hűsítenek, főként a dekoltázst takaró sállal.

          

 

Az  5 órás misére visszamegyek. Kevesebben vannak, és én is okosabban helyezkedek.  Mise közben néha körülnézek. Átszellemült arcokat  látok bensőséges pillanatokat kapok el.  Kb. fél órás késéssel testőrökkel kísért,  zakót magára rángató úrnak törnek utat, aki az első sorokban foglal helyet.  Majd pár perc múlva igazi gyermeki öröm és csodálat lesz úrrá a tömegen, mikor az aranyozott mennyezet középső sor negyedik kazettájának elmozdításával keletkezett résen a fehér sziromeső hullani kezd.  ( Nem valami jól látható, de az a vékonyabb fehér függőleges maszat lenne a hó a képen. )Megható és leírhatatlan élmény, igazi csoda volt.  Gondolatok törnek rám a hitről, a hagyományokról és a tiszteletről, a szertartás fontosságáról és a közösség erejéről.

 

               

 

 Kifelé jövet még Rocca felügyelőt is látni vélem. :) Felfedezek egy klassz közértet a téren, és egy áruházi mosdót is.

Vacsorára visszautazom, hogy a szabadság előtt váltsak pár szót szállásadómmal is. Nem akarok gyalogolni, busszal a Lateráni Bazilikához megyek, az A metróhoz. Útközben nyitva találom Prati egyik  kis templomát, a  Santa Maria del Rosario a Via Germanico 94 alatt (Ottaviano megálló közelében), amit eddig még csak zárva találtam. http://www.santamariadelrosario.net/

Mise van, de óvatosan körüljárok a neogótikus stílust képviselő 1912-1916 között felépített templomban. Számomra meglepő a csíkos pilaszter-oszlopok által határolt „kápolna”. Tetszik a csillagos mennyezet, (a San Agostino és Santa Maria sopra Minerva után egy újabb) de leginkább a változatos és gyönyörű gótikus üvegablakait csodálom meg.

 

         

Az étteremben csak 2 asztalnál ülnek, a járdát elfoglaló asztalok egyikét elfoglalom. Hamarosan olasz családok érkeznek. Ismerősök, barátok, fél órán belül nincs is szabad asztal. A turisták továbbmennek, a helyiek kivárnak.  A finom vacsora és limoncello után nincs sok kedvem ugyan, de visszamegyek a Santa Maria Maggioréhoz immár harmadszor. Meg kell győződnöm személyesen, hogy tényleg ellopták-e a havat. :) Nem volt ott semmi.

Vasárnap a pihenésé, és a templomé mondta régen Nagyikám. Eszembe juthatott volna tervezéskor, vagy napközben, de biztosan ez egy ilyen nap kellett legyen. Természetesen a hagyományok tiszteletének országában nem maradhat el a show, így Nagyboldogasszony napján bepótolták. Jövőre augusztus 3-tól szeptember 4-ig megyek.:)