South Downs Way 100merfold
Tartoztam magamnak egy beszamoloval. Furcsa es erdekes dolgokat is talal benne az ember,ha visszolvassa tobb honap utan. Meg aztan, hatha itt is talal benne valaki valami hasznalhatot sajat magara nezve. Volt ez a verseny, most mar tobb mint egy honap eltelt. Majdnem ketto. Nem celverseny volt ez, inkabb szezonlezaro. A szezon pedig ugy allott ossze, hogy aprilisban 85km Highland Fling Skociaban majd a majusi terep 100 es kis rapihenessel junius vegen az SDW 100 merfold.
Iden ereztem ugy az 5 ev hosszabb futasai megerleltek arra, hogy jo erzessel, nagyobb ketsegek nelkul nekivagjak ezeknek. Visszanezegetve a kezdetleges kis idei futonaplomat januar 205km, februar 201km, marcius 275km, aprilis 272km, majus 290km amiben a versenyek is benne vannak, aztan erre jott ra a juniusi 347 melyben benne foglaltatik maga A verseny mind a 160kilometere.
Sok vagy keves? Nekem nem tunt soknak, erolkodes es serules nelkuli folyamatos jo erzesu futasok. Semmi tempofutas vagy fogcsikorgatas, ehhez tul lusta vagyok.
Akkora minimal arcnak hiszem mar magamat, hogy a beazott polar oramat sem sikerult megjavittatni a versenyre igy ora nelkul indultam.
Gyonyoru a South Downs, imadom. Ez mar nem ujdonsag annak aki neha belatogat a forumra. Ha veletlenul Londonba vetodtok, barkit elviszek egy kisebb nagyobb karikara, meg egy seritalt is fizetek!
A South Downs Way kereken 100 merfold bar nem is a tav lenyeges, hanem hogy a teljes szakaszt bejarja az emberfia. Hajnalban indulva nyugatrol keletre utazva elered tengert hajnalra, mikozben valtozik a taj, idojaras, homerseklet. Szamomra ez az ultrafutas lenyege, a taj es a termeszet resze lenni, figyelni a valtozasokat magadban es korulotted.
A rajtban satraztunk, mert 6-kor engedtek utjara a kb. 170-es mezonyt. Megprobaltam a legegyszerubbre fogna a szallitando mennyiseget. 2 pontra: 87km es 107km-re lehetett elore kuldeni csomagot. Ezt is kicsire fogtam, amennyire lehetett. Csehszlovak klasszikusokat is vittem magammal: Horalky, Mila, Fidorka, Kavenky. A Fidorka valt be leginkabb, mert tomor, csokis es keves helyet foglal. Egy ovtaska, kotelezo mennyisegu folyadek 1.5 l (alatta 3 decivel) Ket kulaccsal indultam utnak. Nehany kili utan hatalmas zuhee, legalabb kiprobaltuk a kotelezo felszereles reszekent magunkkal cipelt esokabatokat.
A leheto leglassabb kezdes, eppen csak imitalva a futomozgast, beszelgetve a 86 helyen ertem az elso pontra. Itt mar tudtam, hogy a frissitessel baj nem lehet, mert edes es sos egyarant volt a ponton melyet szakerto szemelyzet szolgalt fel.
Az elso nagyobb emelkedore felerve a hajnali eso utan pedig hamisitatlan brit videki dimbes-dombos taj tarult a szemunk ele. Mar megerte eljonni, motyogtam hangosan magamban.
Elveztem mindent, meg azt is amikor egy kis kavaras utan latszolag a teljes mezony ismet elem kerult. Ujfent talalkoztam ujdonsult Oxfordrol jott ismerosommel, aki tovabbra is hosszu also-felso-ben izzadt es megfutotta az emelkedoket. Nem kivantam neki, hogy a sajat hibajabol tanuljon, probaltam vetkozesre biztatni, de nem hatott ra a jo szo. Aztan mar nem talalkoztunk. Az eredmenylistabol kiderult, hogy kb. a 87-ik kilometerkoig vitte a makaccsaga, itt dolt ki a sorbol.
Volt meg egy idosebb angol mernokember japan feleseggel. A british gas-nal agyjak veszik a foldgazt. Vele megbeszeltuk a japan konyha remekeit es az onsenek es magyar gyogyvizek jotekony hatasat. Igy telt mult az ido.
Egy ilyen hosszu verseny szamomra errol is szol. Beszelgetni a tobbiekkel, nehany biztato szo, ilyen tempo mellett barmikor van szufla beszelgetni.
Egyre melegszik az ido, de a taj valtozatos es szepsege magaval cincal hosszu kilometereken keresztul, mar akkor is mikor jobbara egyedul vagyok es dolgozom magam felfele a mezonyben.
Egyre surubben a EP-k frissitessel, de egyre tobben kuzdenek is a tavval es a korulmenyekkel. Utobbiak-marmint a korulmenyek- idealisak egyebkent, majdnem teljes hatszel, 18 fok bujkal a napocska, egy szavunk se lehet. A felszerelesemrol annyit, hogy egy ovtaskaval mentem, amiben az elejen 2 kulacs volt ejszakara az egyik kulacsot mar leraktam az EP-en. Egy Montrail Bajada-ban futottam, nagyon jo volt erre a dimbes dombos, a verseny masodik szakaszaban meszkoves talajra.
Hazafele futottam, terkepre kerultem ahol mar ismertem a tajat kivulrol-belulrol. Jol esett 100 kili kornyeken az a biztos tudat, hogy fejben osszetudtam rakni mar a hatralevo 60 kilit. Fejlampaoltaskor 122-nel viszont majdnem elballagtam nagyokat bambulva rossz iranyba. Ram is kerdezett valaki, hogy tudom-e mit csinalok. Magabiztosan vakkantottam, hogy hat en hazai terepen vagyok, aztan majdnem elkavartam. Este 11 kor volt egy oras maszasos holtpont, itt egyre gyakrabban gondoltam a vastagabb halozsakomra, milyen jo is lenne szelarnyekba lekucorodni es aludni egy jot. Le-le kapcsoltam a fejlampamat, egyreszt, hogy sporoljak masreszt, hogy ne lassanak a mogottem levok. Bujkaltam, onzo modon, nehogy folosleges motivaciot kapjanak es felkapaszkodjanak ram :) Jo is volt a sotet ejszakaban csak magamban motyogni. Jol esett utbaigazitani is masokat, ez megint csak tovabbi onbizalmat adott. Southease ep. kb 132-nel nagyon megultem. Terveztem is, hogy kavezok majd meg felszivom magam egy hosszu emelkedo elott. 20 percet uldogelhettem, mire elkezdett razni a hideg es nekiveselkedtem a mumus Firle Beacon-nak. Ez egy esemenytelen emelkedok sorozata, ami vegtelen sokaig tart, konkretan nekem asszem 2.5 oraig. A job terdszalagom itt kicsit fajogatott, ez volt az elso nyug a versenyen. Egy csajszi meg egy srac haladt mogottem a sotetben kb 40-50 meterre lemaradva es emlekszem mennyire bosszantott, hogy a lany hangosan karattyol.Nem akarodzott futni, de azt sem akartam, hogy utolerjenek ezert kitalaltam egy jatekot es szamolgattam a lepteket. 20 lepes seta, 40 futas, 20 seta, 50 futas aztan noveltem oket 100 fole. Jo fel orat jatszhattam igy, amig azt vettem eszre, hogy elmult a fajas es kimaradt a seta is. Ujra futok es a hangos lany is lemaradt. Utolertem 2 sporit es ereszkedtem a kovetkezo faluba ahol a reformatus templomban volt az utolso elott pont. Itt mar megint nagy kedvem lett az egeszhez, ettem egy kis tesztat, ha jol emlekszem aztan csapattam tovabb. Ezutan mar senkit nem eloztem meg, mint kesobb kiderult a 15-helyen alltam. Idealis verseny megint. 80-90helyrol fokozatosan felkapaszkodva egy-ket feloras kuzdelmes reszt leszamitva jo erzesekkel eppen 22 oran belul bejartam a szeretett South Downs Way-t.
Masnap nehezkes volt a jaras es harmadnap is, de lehet hogy csak eroltetni kellett volna. A rakovetkezo hetvegen mar az eskuvomon tancoltam. Volt tehat riziko a versenyben, mert mi van, ha a templomban csak ulni tudok…
Erre jott egy fesztivalokkal toltott Julius es Augusztus. A juniusi 347km-re juliusban 40km-vel valaszoltam, majd egy honapig-azaz a mostani hetvegeig egy metert sem futottam. Erdekes volt legyurni szombaton 5 kilit majd vasarnap 15-ot. Szapora szivveres, remego labak, koordinalatlan mozgas, szabalytalan legzes, atlagos feletti verejtekezes. Delikvens tobbszor terdere tamaszkodik es probalja osszeszedni magat, mikozben szur az oldala :)
Innen szep visszaterni!
Talan egy oktober-novemberi versenyt beirok a kalendariumba, ha minden jol megy. Addig pedig Irigykedve szurkolok a kisportolt hazai atletaknak az Alpokban! Nagy hajra nektek es elvezzetek a tajat!
