Kedves Értökös!

Ami a belinkelted török szólistában a qarsaq ’pusztai róka’ szó kapcsán feltűnő, az a hiány: a csuvas adat hiánya. A törökből átvett szavak szóvégi -q-jának magyarbeli vokalizálódása pedig a csuvasos rétegre jellemző (a nem csuvasos szavak esetén ez nagyon ritka). Ezért igen kevéssé valószínű, hogy a nem adatolható csuvas szó egyedül ebben a bizonytalan magyar névben maradt volna fönt.

De ha a fentit a valószínűség ellenére feltételezzük is, van még egy feltűnő hiány: az Árpád-kori személynévtárból hiányzik a Cars-, Gars-, Kars- személynév. Helynevet sem adott, egyszerűen nem tudom adatolni.

De még ha ez a név búvópatakszerűen el is kerülte a leírást egészen a Garzó családnévig, még mindig magyarázatlan a zöngés /z/, mivel az /r/ nem zöngésít.

Eddig nem feszegettem, de a szó eleji /k/ > /g/ zöngésülés is ritka.

Ez tehát négy valószínűtlen dolog együttes fennállását jelentené, amely kizárja ezt az etimológiát. Az én 9462-esbeli elképzelésemben pedig csak a /z/ < /zs/ feltételezés aggályos, de ezt is támogatják analógiák (amely támogatás a török etimológiánál hiányzik), mivel a tudós nyelvhasználat a humanizmus kora óta visszacsempészi a „klasszikus” /sz/-t és /z/-t a magyaros /s/ és /zs/ helyett: ennek eredményeként van ma /z/ pl. a Jézus névben.