> Amúgy ez a sz-zs / sz-s váltás tényleg végbe mehetett így? És miért történt ez az átalakulás? A Zsótér semmivel sem ejthető könnyebben mint a Szótér. Ugyanúgy nem jelent semmit magyarul.
Ide jön még a Sina < gör. Σίνας családnév is. A pontos okát nem tudom, de a latin átvételekben is hagyományosan /s/ van /sz/ helyett,ugyanígy /zs/ pedig /z/ helyett, vö. még Zsófia < gör. Σοφία. Ezt erősíthette, hogy a görögben, mint általában azokban a nyelvekben, amelyek nem ismerik az /s/ ~ /sz/ megkülönböztetést, akusztikailag köztes hangot ejtenek.
> Konstantin, Theodor, Zsótér, Haris - mind elvesztette a görög alakját.
Ha az ajánlottam mű 24. oldalát elolvasod, azon ez áll: „»Görög Kis Tódor György« görögül írta alá a végrendeletét: »Degodoros Gyorgyev«” (a párhuzamos görög szövegből kiviláglik, hogy a „görögül” annyit tesz, hogy a görög névformát használta latin betűs írással). Vagyis az illető nem vett föl magyar nevet, csak a környezete illette ilyennel. Az eredmény tehát nem eleve lefutott: amely család jobban beépült a magyar környezetbe, annak a magyarosított névformája stabilizálódhatott; amely autonómabb maradt, az hosszabb távon megőrizhette az eredeti alakot.
