Igen, sajnos ez a baj a tizenévesekkel, kíváncsiak, érdeklődők, kísérletezők, de nem akarom megvetni őket, hisz ez a korral jár. Te pedig lassan de biztosan kötődni kezdesz hozzá, és a vége pedig nem mindig idilli :(

A múlt időt nem véletlenül írtam.. A kapcsolatunk elég hosszú, de érdekes volt. egyetem közben havi egy-két alkalom összejött, lehet hülyén hangzik, de talán ekkor volt a legjobb. Egyetem után felmentem hozzá, a családnak a "kitörési lehetőséget a karrieremben" dumát adtam be, ami végül is igaz is volt és a nála laktam, az elején nagyon jó volt, életem legboldogabb időszaka, de aztán valahogy az egész kiüresedett, talán mert ekkor mindig ott voltunk egymásnak, nem volt az, hogy hetekig vártunk arra, hogy együtt lehessünk, így elmaradt az érzelmi töltet, próbáltuk menteni a menthetőt, volt egy közös "titkos" nyaralásunk a Karibi-szigeteken, ott volt újra egy fellángolás, de végül pont öt éve nyáron úgy döntöttünk, hogy legyen vége, jobb ez így mindkettőnknek. Én pedig lassan annyi idős leszek, mint ő, amikor megismert és azóta volt is egy partnerem, vele jó volt, csak sajnos külföldön képzelte el a jövőjét én meg itthon.