Köszönöm a kedves fogadtatást! :)

Uki valóban nagy falat volt, csak egy netes képem volt róla, és hát nem is lett tökéletes, de a kétéves tulajdonos egyből felismerte (lehet, hogy csak a színéről...). :D

Babák: hát van szabásmintám, de azt hiszem, már nevezhetem sajátnak. Anno nézegettem a neten, és találtam egy ilyen hosszú lábú babához mintát, csak mivel kinyomtatni nem tudtam, úgy tessék-lássék kézzel megrajzoltam, és persze idővel sokat alakítgattam is rajta. A ruhák meg csak úgy alakulnak, azt a részét szeretem a legjobban, amikor kitalálom, hogy mit és hogyan viseljenek. :) Lehet, hogy így élem ki a kislány utáni vágyamat, ha már két fiam született. :)