Igen, tényleg érdekes a könyves történet. Az a könyv, amelyben az szerepel, hogy hol van a lejárat a templom kriptájába, egyébként a kedvencem, mert ír a családomról is. A templom plébánosa írta. (Kovacsóczy: Tiszapüspöki és fiókhelyei, 1869) A nagyapámnak is megvan, éppen nála voltam, lekaptam a polcról, belelapoztam, és tessék: rátaláltam a tutti infóra. :)

Az ősömnek, akit a templomban temettek el, volt egy távoli kis faluban is birtoka, de hogy került oda, és hogyan vesztette el a család a földet, nem tudjuk. Kevés a forrásanyag, kevés a szakirodalom. Gondoltam, itt az ideje ez irányban is nyomozni. Felhívtam az önkormányzatot, ajánlottak egy hölgyet, aki foglalkozott a falu történetével. Pár telefonos beszélgetés után kiderült, hogy a hölgy fia Budapesten közvetlen kollégája az unokatestvéremnek. (Ilyen kicsi a világ :) Sokat nem tudott segíteni, de ajánlott egy könyvet. A könyv beszerzése során találtam egy érdekes hivatkozást egy másik könyvre (helytörténet, másik számomra érdekes település). Ennek a másik könyvnek a felkutatása során kiderült, hogy már nem forgalmazzák, az író pár éve meghalt, de telefonon tudtam beszélni a lányával. Megtudtam, az író nem csak helytörténész volt, hanem családfakutató is és korábban készített egy hatalmas családfát egy régi és igen népes (több száz tagot számláló) családnak. A húgom, pedig idén májusban pont ebbe a családba beházasodott, a családfa, pedig a sógorommal megegyező nevű emberhez került (elérhetőség megvan :).

A lényeg: aktívnak kell lenni a kutatásban, minden apróságnak utána kell menni, rendszeresen kommunikálni a témában, és segíteni másoknak, hogy cserében nekünk is segítsenek. Az embernek egyszer úgyis szerencséje lesz, néha egészen hihetetlen módon!