Biztos vagyok benne, hogy sok ember hozzád hasonlóan jól jár (vagy legalábbis azt hiszi), és elégedett ezzel a "hűséges" megoldással. Legjobban azonban a telefontársaság jár, mert abban a pillanatban, amikor bemész hozzájuk és aláírod a "hűséget", nekik keletkezik egy követelésük, ami pénzügyi szempontból azonnali pénzt, hitelt, erőt jelent nekik, cashflow szempontjából pedig két év alatt szedik be a készülék árát és minden egyebet. De azért a bevételért már egy szalmaszálat sem kell keresztbetenniük.

A GSM-nek az volt a lényege, amikor feltalálták, hogy ebben a rendszerben elkülönül a szolgáltatás és az azt megvalósító eszköz. Aki a telefonhoz ért, az telefont gyárt, aki szolgáltatni tud, az szolgáltat. Nos, a szolgáltatóknak nem tetszett ez a függetlenség, és megtalálták a módját annak, hogy leláncolják a felhasználót, aki gyárilag mobilnak született.

Leláncolják egy szerződéssel, amiből nagyon nehéz kiugrani, de még ha kiugrasz is vagy letelik, az így szerzett készülékkel nem lehet elmenni más szolgáltatóhoz, mert network lockos, vagy rosszabb esetben (pl. a Vodánál) még a telefon rendszerprogramját is meghekkelték, a cég arculatára szabták.

Aki stabil júzer, nem utazik, nem válik munkanélkülivé, nem költözik külföldre, nem szeretne egy előnyosebb szolgáltatásra váltani, annak tényleg lehet előnyös a hűséges konstrukció. Vagy legalábbis könnyen érezheti előnyösnek. A fogyasztók összessége azonban rosszul jár vele, mert a versenyt, a szolgáltatóváltás lehetőségét és a minőségi szolgáltatás kényszerét korlátozza.