nem minden ember szervezete egyforma. vannak akik képesek vegaként élni és vannak akik nem. a növényi táplálkozás más formában viszi be a szervezetbe a tápanyagokat (olajok, fehérjék, vitaminok stb) mint a húsevés. az, akinek a szervezete jobban képes a szintetizációra és jelentősen kisebb a szervezet energiaigénye, az elél növényi tápon, akinek nem, annak kell a hús.

 

a vega étrend egyes fehérjékből, olajokból és kiegészítő anyagokból hiánytáplálkozásnak számít. akinek a szervezete ezt nem tolerálja annak kell a hús.

 

a nővényi táplálék feldolgozása lényegesen lassabb (egyenletesebb). akinek ez az elnyújtott, kiegyenlített de alacsony energia/tápanyagbevitel megfelel, az elél növényen.

 

a húsevő típusú ember anyagcseréje (szervezeten való áthaladás sebessége) gyorsabb, így mire elkezdi feldolgozni a növényi táplálékot az már ürülne is ki. vagyis ha egy húsevő tipusú ember csak növényi táplálékot fogyaszt, akkor folyamatosan alultáplált lesz, függetlenül attól, hogy a gyorsan lebontható cukrokból a szervezete eszeveszett módon raktározni kezd (átalakítja zsírrá), mivel hiánytáplálkozást észlel és erre a raktározás az elsődleges reakció. aztán jön a cukorbetegség, vitamin (zsírban oldodó vitaminok) hiány, izom és csontleépülés, elhízás.

 

a vega ember lasabb anyagcseréjű, nem fog nagy izomzatot növelni, lassabban gondolkozik, alacsonyabb a testhőmérséklete, tovább él.

 

mondok egy példát:

az élőlények vázizomzata kétféle izomból tevődhet össze, gyors összehúzódású és lassú összehúzódású izomszövetből. a növényevő állatokban a vázizom jellemzően (általában 100%) gyors rostokból, míg a húsevők jellemzően (általában 90%ban) lassú rostokból áll.

a gyors rost a benne tárolt (egy fajta) cukorból veszi az energiát, gyors hirtelen mozgásra képes, de gyorsan kifárad. a vérben lévő zsírokat, fehérjéket csak nagyon lassan dolgozza fel, abból energiát csak nagyon minimálisan tud szerezni a működéshez (előbb át kell alakítania cukorrá).

a lassú rost a benne tárolt és a vérben lévő összes tápanyagból (cukor, zsír, fehérje) képes energiát felszabadítani a működésére. ez az izom lassabb mozgásokra képes, viszont azt tartósan.

az emberekben az arány igen változó, a 20-80%-tól a 80-20%-ig bármi. sportolóknál akár 98%-ig növelhető az izomfajta aránya. sprintereknél a gyors, testépítőknél a lassú izom.

ha egy embernek zömében lasú izomból áll az izomzata és nem fogyaszt húst (húsevésnél magas a vér fehérje és zsírtartalma), akkor ha terheljük az izomzatát (mivel a cukor gyorsan elfogy, néhány vagy néhány 10 másodpercnyi mozgás alatt) elkezdi saját magából a fehérjét és zsírt lebontani. vagyis neki kifejezetten ártalmas a hústalan táplálkozás. a vega tipusú embernél ez nem probléma, mivel a gyors izmok nem tudjak feldolgozni saját magukat, egy vega tipusú ember "csak" kifárad.