Fazekas Margit /Szomorúfűz/

Arany sugarú szemedben a fájdalom…

Édesanyámnak!

 

 

Nyugalmam elhagyott, keserű lett az életem  
Szívem nehéz súlya örökké, hogy nem vagy itt velem
Ó, milyen kegyetlen az élet, hogy vadul elrabolt tőlem

Arany sugarú szemedben látom minden fájdalmadat
Drága arcod rózsapírban égett, a kín égette

Tőled kaptam az életet, a mély anyai szeretetet
Rád gondolok szerető gyermeki szívemmel és

rettentően fáj, hogy nem tudtam megmenteni életed
Sajog az emlék, elöntenek a könnyek
Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék Rád
Örökké a szívemben vagy – drága Édesanyám!