Azért írogatok ide, mert a magam szerény módján szeretnék segítségére lenni felebarátaimnak azzal, hogy megosztom velük a csöppet sem örömteli tapasztalataimat, melyeket az üdülési joggal seftelők kártékony tevékenységéről szereztem. Amellett arra is jó ez az elemzés, hogy – mint cseppben a tenger – megmutatkozzék, micsoda nagy bajok is vannak ebben az országban az úgynevezett igazságszolgáltatás körül. Mert amit a 105-ös számú hozzászólásomban leírtam, abban elsősorban nem is az bosszant, hogy szélhámos csalók pofátlanul lenyúlták százezer forintomat, hanem sokkal inkább az a tény, hogy a bűn büntetlen maradt. Én ugyanis régi, konzervatív módon gondolkodom, nem fertőztek meg a modern, liberális eszmék, melyek szerint – mint Kuncze elvtárs mondá – a megélhetési bűnözőket nem szabad háborgatni.

Tehát, mint konzervatív gondolkodású halandó, úgy látom, hogy a bíróságnak kutya kötelessége lenne hivatalból üldözni a bűnt (csalás, sikkasztás), ezzel szemben az illetékes bíróság, mintegy lerázva magáról a további vesződséget, átadta az ügyet az ugyancsak teljesen impotens végrehajtó irodának. A szélhámosok pedig a markukba röhögve, zavartalanul folytatják csalárd tevékenységüket. Mi meg itt tehetetlenül füstölgünk meg sistergünk, mint aki parázsra pisilt…