Semmiképpen nem szeretnék a professzionális tudású fórumtagok vitájába beleavatkozni, de ha szabad, az én saját véleményem a következő:

1- Az olajat - más szóval kenőanyagot - szerintem nem tömítés céljára találták fel.

2- A viszkozitásnak, mint mérhető értékkel rendelkező tulajdonságnak sincs köze a tömítéshez. Egy "O"-gyűrűnek mennyi a viszkozitása? A hengerfejtömítést viszkozitásra mérik? stb. Ugye milyen hülyén hangzik?

3- Természetesen másodlagosan van köze az olaj viszkozitásának ahhoz, hogy a már kopott, egymáson surlódó alkatrészek közül egy alacsonyabb viszkozitású anyag hamarabb fog kifolyni, ezzel azt a látszatot keltve, mintha nem tömítene eléggé.

4- Véleményem szerint kicsit szavakon lovaglás ez a vita, valahol mindkettőtöknek igaza van, meg nem is. Nekem mérnökként (és nem tribológusként) az a véleményem, hogy egy kiváló állapotban lévő gépet a gyári minőségi előírásoknak megfelelő, vagy annál jobb paraméterekkel rendelkező kenőanyaggal kenni azt jelenti, hogy ez a gép hosszú ideig meg fogja őrízni eredeti tulajdonságait.

Egy bérdekes dodlog jutott eszembe: ha anno, mikor még lágyvasból készítették (főként a szocialista ipar) a motorokat, és akkor már lettek volna kitűnő tulajdonságú, kitűnő adalékokkal (szennyeződés lebegtetés, hővezetés, gumi tömítések rugalmasságának megőrzése stb.) elkészített olajok, valószínűleg sokkal kevesebbszer kellett volna komplett motorfelújításokat végezni...