Bódás János

 

 

HÚSVÉTI HIT

 

Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,

a húsvéti hit győzelmes marad.

– Az Úr feltámadt! – vallja millió szív

s nem roskad össze semmi súly alatt.

 

Én sem hajlok a hitető beszédre,

nagyképű bölcseknek nem hódolok,

de – tördelvén a titkok néma zárát –

csak azt hiszem, mit megtapasztalok,

 

De mit nem érzek vak, süket kezemmel

s hová nem ér el káprázó szemem,

lelkemmel látom azt, melynek, ha szárnyal,

s nem ér nyomába gyarló értelem.

 

Én hallom, mit súg virág a virágnak,

bár hangjának fülemben nincs nyoma,

értem a tavasz illatos beszédét

s érzem Istent, bár nem láttam soha.

 

S bár győzött a bűn, mikor a Keresztről

lelkeket mosva hullt alá a vér,

mégis hiszem a Krisztus diadalmát,

s tudom, hogy feltámadt, mert bennem él!

 

Ő áll mellettem könnyben és mosolyban,

amíg az élet rögeit töröm

s nyugodtan küzdök, mert tudom, hogy vár majd

egy új élet s benn mennyei öröm.

 

E hit vigasztal minden megtiportat,

özvegyet, árvát, sír felé menőt,

gyermeket vesztett zokogó anyákat,

s aki beteg is, ebből nyer erőt.

 

– Az Úr feltámadt! – vallja millió szív

s nem roskad össze semmi súly alatt…

– Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,

a húsvéti hit győzelmes marad!

 

 

 

Virág a sziklán, 1932 [19-20.]