Nehéz így látatlanba érdemleges válaszfélét adni, de megpróbálkozok:

 

A köznyelvi "villámhárító" az valójában villámcsalogató. Ha le van földelve a meződ, az nem baj, ám mindenképp "zöldsárgázni" kell EPH-ra. (Rá kell kötni az EPH-ra a keretet.) Attól függetlenül, hogy az odakint van-e földelve.

Ha nincs EPH-zva azért gond, mert az inverter meg igen.

Megpróbálom érthetőbben (ha tudnák magyarul):

A napelemmeződ földelve van 1 saját szondával. Ez levezeti a közvetlen áramot. Ám ha sokezer Amper levezetés történik rajta, akkor az ő talajpotenciálja (abban a pillanatban) nem ugyanaz a talajpotenciál, mint amin az inverter lóg. Vagyis a levezetés pillanatában megemelkedik a napelemmező földelő potenciálja az inverterhez képest.

Ha összeEPH-zzuk őket, akkor együtt emelkednek, miáltal nem lesz köztük potenciálkülönbség. (kábelkeresztmetszet!)

 

Az inverter előtt a DC-n az Y kötésű 3db tfsz.védő patron (nagy valószínűséggel) védi a 2 DC pólust egymáshoz képest is és EPH-hoz is. A biztosítékok azért kellenek elé, hogy legyen 1 gyenge keresztmetszet 1 "védett helyen", ami eléghet a kábel, vagy bármi más helyett, mikor lezár, összezár a tfsz.védő patronok mindegyike, de minimum 2db az Y-ból.

 

Persze nem mindig közvetlen villámcsapásról beszélünk. Inkább indukált túlfeszről. Minden vezetékben, 1 környékbeli villámkisülés során, légmagos transzformátorként, önindukciós fesz.lökések keletkeznek.

 

Én (persze látatlanban) a helyedben leszerelném a napelem feletti villámhárítót (már ha csúcs és kb. 20méter alatt van a mező). A konzolt (keretet) földelném ott helyileg, ezt EPH-znám , és 3db C-s patronnal védeném az invertert, közvetlen előtte (esetleg B-C-vel).

D van az inverter mind2 oldalán.