Magyar orvostörténet-írások több helyen megemlítik,hogy a cári seregek több embert veszítettek el kolerában,mint harccselekményekben.

 

Paszkevics herceg megpróbált felkészülni a várható járvány megfékezésére.A hadműveletekben részt vevő seregek orvosfőnökévé Roman Sz.Csetirkin ezredest,főtörzsorvost nevezte ki.Csetirkin Európa-színtű! szakértője volt a járványos megbetegedéseknek,több nemzetközileg ismert és elismert tanulmányt írt a koleráról.

Rendelkezésére állt 91 tábori kórház,teljes felszereléssel,150 katonaorvos,200 sebész,800 beteghordó és ápoló,600 betegszállító szekér.

 

1849ben már a Felvidéken jelentkeztek az első megbetegedések,a járvány gyorsan terjedt.Nagyszombaton már kolerakórházat kellett berendezni,1849 junius 28.ai adat szerint 6662 kolerás betegről jelentenek.Ezekből 1345 katona,köztük 80 tiszt elhalálozik.Átlagosan napi 60 katona betegszik meg,csak a Felvidéken 20 kolerakórház kerül berendezésre.A Tisza vidékén további 40 kolerakórház!Összesen kb.4000 ágy !

 

Július végére az orosz legénységi állomány 25%! kolerás,a halálozás közel 20ezres nagyságrendű.

 

Harctéri sebesülés 8114 katona ebből 956 elhunyt.

 

A Tisza vidékén 1849 júliusában lassítani kellett a dél felé irányuló előrenyomulás ütemét.

 

A kolerát a cári sereg hozta magával,oda Indiából terjedt át az ún. ázsiai kolera.A katonák megfertőzék a magyar vidéki lakosságot,hadifoglyokat,illetve az orosz hadifoglyok a fogvatartóikat.Az egész országban elterjedt,Kolera tábornok is pusztította a magyar seregeket,a hátországot.

 

Általános megállapítás,hogy a fegyverletétel után a kolera kényszerítette sürgős távozásra a cári sereget.