Ide másolom az egyik fórumozó ügyfelem részére írt tanácsaimat, mindenki okulására.

 

Tisztelt ...  úr!

 

Ahogyan Ön leírta, én úgy látom, hogy az Ön története semmiben sem különbözik a többi százakétól, vagy ezrekétől, akik hasonló cipőben járnak.

 

Szokványos a történet: karcos volt a mérőóra háza, (az is lehet, hogy a TIGÁZ emberei saját maguk karcolták össze, amíg ön nem nézett oda) és bemágneseződött a mérőóra háza, (ennek is lehetnek természetes okai).

 

Én úgy tudom, hogy a mérőműszer +  -  6 % -os pontatlansága még olyan mértékű eltérés, ami a hibahatáron belül van, egyébként is, ha a plombák sértetlenek, akkor a TIGÁZ nem tudja bebizonyítani azt, hogy a mérőműszert ön szándékosan megrongálta volna úgy, hogy annak kihatása lett a mérőóra mérési pontosságára.

 

Az Ön történetének leírásából hiányzik az a rész, hogy miután szétfűrészelték a membránházat, annak a lefűrészelt oldala belsején találtak-e olyan berágódásokat, amiket a membrán okoz mozgása közben.

 

A gyakorlat az, hogy ha vannak ilyen berágódásra utaló nyomok, akkor mindenképpen megállapítják a gázóra méretlen gáz vételére alkalmassá tételét, amit szerződésszegésnek tekintenek, és amire hivatkozással kötbért „szabnak” ki.

 

Ha ilyen berágódások véletlenül nincsenek, (az esetek kisebbik hányadában nincsenek,) akkor istenáldotta szerencséje volt az ingatlan tulajdonosának, ahonnan a gázórát leszerelték.

 

Arról még soha, egyetlen szakértőt, és egyetlen TIGÁZ illetékest sem sikerült meggyőzni, hogy ezeknek a berágódásoknak ezernyi más oka is lehet, nem csak a mágnesezés,

(olyannyira, hogy ezek a bemaródások 8-10 év szakadatlan használat, és több tízezer köbméter gáz átáramlása után gyakorlatilag akár természetesnek is tekinthetőek.)

 

Tapasztalatom szerint továbbá arról sem lehet meggyőzni a TIGÁZ-osokat, hogy még ha alkalmaztak is mágnest, az sem megdönthetetlen bizonyíték a méretlen gáz vételezésére.

(Ha ugyanis túl erős mágnest alkalmaznak, és az emiatt magához rántja, nem engedi mozogni a membránt, akkor a gáz keresztüláramlása abban a pillanatban megszűnik. Ha viszont túl gyenge mágnest alkalmaznak, akkor annak meg nincs befolyása a membrán mozgására.)

A büntető eljárási jogban ezt „alkalmatlan kísérlet”-nek nevezik, (mintha valaki papírvágó késsel akarna megölni valakit) ami a törvény megfogalmazása szerint „büntethetőséget kizáró körülmény”, (de mit érdekli a büntető eljárási jog a TIGÁZ-t.)

 

Ha a szakértői vélemény felülvizsgálatát akarja kérni az Energiahivataltól, akkor kérheti egyrészt, hogy ne csak a mérőóra háza mágnesezettségének tényét, hanem a mágnesezettség mértékét is állapítsák meg, mert nyilvánvalóan, ha alkalmaztak volna valóban mágnest, akkor a mágnesezettség mértéke sokkal erősebb lenne annál, mintha csak természetes úton bekövetkezett mágnesezettségről van szó.

 

Kérheti továbbá, hogy fűrészeljék le a membránház másik (tehát a feltételezett mágnes felhelyezésével ellentétes) oldalát is, és ha ott is vannak ilyen berágódási nyomok, arra adjanak magyarázatot. (A túloldalon lévő berágódási nyomokat ugyanis a mágnesezés nem okozhatta, a mágnes ugyanis csak vonzani tudja a membránt, taszítani nem.)

 

Javaslom végezetül, hogy másolja ki a kötbér jogi természetével kapcsolatos korábbi leírásomat innen a fórumból, ( a kötbér nem büntetés, hanem kár átalány, amely egyrészt igazodik a szerződésszegéssel  okozott kár mértékéhez, másrészt pedig a kötbért nem „kiszabni” szokták, mint holmi bírságot, vagy büntetést, hanem alkalmazni” szokták a szerződésszegő féllel szemben.)

 

Mindezeket pedig javaslom, támassza alá a TIGÁZ által oly sokszor emlegetett, a "Földgázellátásról" szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat) 18.7. b.) pontjában foglaltakkal, amely rendelkezést viszont a TIGÁZ mélyen elhallgatja, még sohasem hivatkozott rá. )

 

E rendelkezés szerint ugyanis:

 

„b) a 18.4. pont b)–f) pontjai esetére kötbér, amelynek mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe véve kell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni.”

 

(Miután a TIGÁZ által alkalmazott kötbér mértéke egységesen 30 nap, szorozva napi 18.000,- Ft.- összeggel, azaz összesen 540.000,- Ft, így az messze nem felel meg a Földgázelosztási Szabályzat által megkövetelt arányosság, és fokozatosság elvének, valamint pláne nem igazodik a gázszolgáltatónak okozott joghátrány mértékéhez sem.)

 

 Javaslom mindezek után, hogy jelezze a felülvizsgálatot végző hatóság felé azt is, hogy a Földgázelosztási Szabályzat által megkövetelt arányosság, és fokozatosság elve teljes mértékben igazodik a Polgári törvénykönyv 247. §. 1.) bekezdésében foglaltakhoz, amely szerint: „A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.”

 

Javaslom végezetül, hogy mindezek után, (vagy mindezekkel párhuzamosan) keresettel forduljon a bírósághoz, és

• elsődlegesen annak megállapítását kérje, hogy a TIGÁZ-zal szemben semmiféle szerződésszegést nem követett el, (ennek ellenkezőjét a TIGÁZ-nak kellene bizonyítania a Bíróság előtt, a TIGÁZ által készíttetett szakvéleményt azonban a bíróság nem minősítheti perdöntő bizonyítéknak, hiszen az azt készítő szakértőt egyrészt az egyik peres fél rendelte ki,-  és fizette meg - másrészt pedig a TIGÁZ előtt szakvéleményt készítő szakértőt ( nem úgy, mint a bíóság, vagy a nyomozó hatóság előtt szakvéleményt készítő szakértőt ) igazmondási kötelezettség nem terhelte, azaz semmiféle büntetőjogi következmény nem fenyegette egy esetleges hamis szakvélemény adás jogkövetkezményeként  A bíróságnak ilyenkor másik, TIGÁZ-tól független (!) szakértőt kell kirendelnie, aki azonbam a TIGÁZ által szétfűrészelt gázóra roncsaiból már nem sok mindent tud megállapítani.  A bizonyítottság hiánya pedig annak a terhére esik, aki a gázóra méretlen gáz vételezésére alkalmassá tételét állította, vagyis a TIGÁZ-t.

• Másodlagosan pedig (ha az elsődleges kérelmét a bíróság elutasítaná) kérje a bíróságot a Ptk fent jelzett rendelkezésére utalással a túlzott mértékű kötbér mérséklésére.  Indoklásként adja elő, hogy a TIGÁZ-t az Ön állítólagos mágnesezése miatt nem érhette 540.000,- Ft összegű kár, hiszen

1.)     a mérőműszer plombái sértetlenek voltak, azt tehát senki nem rongálta meg,

2.)     a mérőműszer a mérési hibahatáron belüli pontossággal mérte az Ön által elfogyasztott gáz mennyiségét, így azon keresztül nem történt méretlen gáz vételezése, és

3.)     a mérőműszer megkarcolódása miatt a TIGÁZT nem hogy 540.000,- Ft összegű kár, de valójában egyetlen fillér kár sem érte.

 

Meggyőződésem szerint a TIGÁZ jogsértő gyakorlatát csak az tudná megfékezni, ha tömegesen indítanának ellene pert mindazok, akiket már megkárosított, vagy akiket meg akart károsítani.

 

 

                                                                    Üdvözlettel: Dr. Kalocsai Gábor ügyvéd