Talán valakin segíthet:

 

Kifogás és panasz

V. László 2010. november 11. napján 18 óra 45 perckor F..., beltertületénkozlekedett egy Honda típusu segédmotoros kerékpárral a T. vendégló felol a K. parkirányába és a helyszínen lévő szolgálati járműben tartózkodó rendőr megkülönböztető jelzésének használata ellenére nem állt meg, így kivonta magát az intézkedés alól. Cselekményével megvalósította az 1/1975. (II 5.) KPM-BM együttes rendelet (Kresz) 3.§(1)b pontjába ütköző szabálysértést.

A határozat ezen megállapítása iratellenes, ugyanis semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre arra, hogy a rendőrök valóban V. Lászlót látták közlekedni, tekintettel arra, hogy az ellenőrzés alá vonni kívánt személy nem állt meg, és rajta feltehetően bukósisak volt, hiszen ha nem lett volna, akkor a rendőri jelentés ezt a tényt is tartalmazta volna és akkor e tény miatt is szabálysértési eljárást kellett volna indítani. V. László ellen párhuzamosan egy büntető eljárás is folyik, amelynek alapja ugyanezen cselekménye, ahol az ebben a szabálysértési ügyben feljelentéssel élő rendőrök jelentésében az áll, hogy V. Lászlót a ruházatáról ismerték fel, amiből nyilvánvaló a következtetés, hogy a terhére rótt cselekemény elkövetésének idején viszont bukósisakot viselt. Nem tartalmazza sem a jelentés, sem a határozat a cselemény közelebbi helyszínét sem.

Megállapítható, hogy egyik intézkedő rendőr sem nyomszakértő, így nem rendelkeznek kellő szakértelemmel ahhoz, hogy a sötétedés után a közvilágítást szinte teljesen nélkülöző területen pusztán a ruházatáról felismerjenek egy segédmotoros kerékpáron bukósisakban közlekedő személyt. Ugyancsak kétséget kizáróan megállapítható, hogy V. László felső ruházatáról semmilyen írásos és hitelt érdemlő leírással nem rendelkeztek. A korábban F......... B........ köz 2. alatt történt családi perpatvarról készült rendőri jelentés sem tartalmaz V. László felsőruházatáról olyan egyedi és különleges jellemzőt, amelynek alapján bárki más közlekedőtől megkülönböztethető lett volna.

 

Különösen figyelmet érdemlő az a tény, hogy V. László gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvben még "sötét színű robogó" szerepel azonban a szabálysértési határozatban már Honda típusú robogó. Figyelemmel arra, hogy az eltelt időben semmiféle vizsgálatnak senki nem vetette a V. László által használt járművet, szemle nem történt, a segédmotoros kerékpárok adatait közhiteles nyilvántartás nem tartalmazza és mert V. László vallomást nem tett, továbbá semmilyen újabb tanúvallomás nem áll rendelkezésre az eseményről, ezért megállapítható, hogy a határozatnak ez a megállapítása teljességgel légből kapott, azaz iratellenes. Bizonyítani sem szükséges azt, hogy a robogó típusát az eljáró rendőrök hatáskörükön kívül állapították meg, hiszen annak típusa Yamaha....

 

Mindezek alapján kijelenthető, hogy csak annyi állapítható meg kétséget kizáró módon, hogy a kérdéses időben valaki, valahol, egy sötét színű motorral, feltehetően bukósisakban motorozott.

 

Ennek alapján V. Lászlóval szemben megalapozottan semmilyen szabálysértéssel kapcsolatos eljárást lefolytatni nem lehet, mivel csakis kétséget kizáró módon bizonyított tényt lehet az eljárásban felhasználni. 

 

Amennyiben a hatóság nem fogadná el fenti érvelést és megalapozottnak tartaná azt a feltevést, hogy sötétben lehetséges felismerni egy bukósisakos, átlagos ruházatú személyt, abban az esetben is megállapítható, hogy bárki volt is az illető személy, a terhére rótt szabálysértést nem követte el.

 

Bár a fellebbezéssel támadott szabálysértési határozat messze nem alakszerű és abban közvetlenül nem szerepel mi az a szabálysértés, amit a V. Lásznónak hitt ismeretlen személy elkövetett, mégis kikövetkeztethető, hogy valószínűleg az a feljelentés alapja, hogy az ismeretlen személy a szolgálati gépjármű megkülönböztető jelzését figyelmen kívül hagyta, vagyis feltehető, hogy nem állt meg.

 

Kétséget kizáróan megállapítható, hogy ez a cselekmény semmiféle szabálysértési alakzatot nem valósít meg. 

 

A KRESZ 6.§(2) ab pontja kimondja:
Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja

a) a járművek megállítására

ab) menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal;

 

A szabályhelyből nyilvánvaló az a tény, hogy pusztán a szolgálati gépjármű megkülönböztető jelzésének menet közbeni használata önmagában nem kötelez senkit megállásra, hiszen ez számos más esetben is előírt a szolgálatot ellátók számára. Figyelemmel arra, hogy az esemény a sötétedés után történt, kizárólag a megkülönböztető fényjelzés és a piros, vagy fehér lámpa fel-le mozgatásának egyidejű használata jelent megállási kötelezettséget a közlekedő számára, hiszen sötétben a rendőr karjának jelzése nem látható. Sem a határozat, sem az annak alapját képező jelentés nem számol be arról, hogy az intézkedés során a megkülönböztető fényjelzéssel egyidejüleg más megkülönböztető jelzés használata, vagy egyéb fényjelzés használata történt volna. Még az sem derül ki, hogy a megállítási kísérletet a rendőrök szemből, vagy az ismeretlen motoros mögött haladva kísérelték-e meg.

 

Nem lehet viszont vitatni azt, hogy az amerikai filmekben látható, hogy az ottani szabályok szerint a közlekedőnek pusztán azért meg kell állnia, mert a szolgálati gépjármű mögötte haladva használja pusztán a megkülönböztető fényjelzéseit.

 

Azonban a Magyaroszágon hatályos KRESZ ezzel éppen ellentétes, hiszen az előírás szeint a megállás csakis akkor kötelező, ha a rendőr a megkülönböztető fényjelzés használatával egyidejűleg karjelzést, vagy megállító tárcsát használ, vagy fel-le irányú fényjelzést ad, ám ezek egyike sem lenne értelmezhető egy a megállítani kívánt jármű mögött haladó járműből, hiszen azt a közlekedő nem, vagy csak korlátozottan láthatja a visszapillantó tükrökből, hiszen számára közlekedés közben az előre fordult testtartás kötelező.

 

Körültekintőbben megvizsgálva az esetet megállapítható, hogy amennyiben az intézkedni kívánó rendőrök a segédmotor előtt haladva kívánták azt megállítani, akkor nehezen értehető, miért nem sikerült az, hiszen elegendő lett volna előtte megállni. ( az ismeretlen segédmotoros által tett kikerülési manőverről nem található leírás sehol). Amennyiben viszont mögötte haladtak és úgy kívánták megállítani, akkor azzal feltehetően elkövették a közúti veszélyeztetés büntettét, hiszen azonos megkülönböztető fényjelzést használnak a mentők és a tűzoltók is ( akikkel szemben nincsen megállási kötelezettség, pusztán a szabad haladás biztosításának kötelezettsége áll fenn), és mert a visszapillantók által belátható mögöttes terület igen csekély, egy motoros csakis úgy tud meggyőződni arról, hogy vajon rendőrök haladnak-e mögötte, ha legalább részben hátrafordul. Figyelemmel arra, hogy a motorkerékpár két ponton alátámasztott, monostabil egyensúlyi helyzetű jármű, ez a hátrafordulás kétséget kizáróan veszélyes. 

 

A rendőrségről szóló törvény kimondja: 15. § (1) A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

 

Szabályos lett volna még a rendőrök megállítási kísérlete abban az esetben is, ha a fényjelzés használatával egyidejűleg hangszórón keresztül utasították volna az ismeretlen motorost a megállásra. Megállapítható azonban, hogy az alkalmazott szolgálati gépjárműben ilyen berendezés nem található, ilyen berendezés használatát a határozat sem említi, továbbá a T. vendéglőben akkor tartózkodó személyek sem hallottak rendőrségi hangszórót.

 

Megállapítható tehát, hogy a határozatban foglalt szabálysértés egyáltalán nem valósult meg, mert az intézkedni kívánó rendőrök pusztán csak a megkülönböztető fényjelzést használták, aminek használatából eredően senki számára nem következik megállási kötelezettség a Magyarország területén. Továbbá az is megállapítható, hogy az elkövető személye nem megállapított, a személyére nézve csak az intézkedő rendőrök vélelme áll fenn.

 

Egyebekben súlyosan szabálytalan volt az eljárás lefolytatása, hiszen V. Lászlót nem értesítették arról, hogy ellene szabálysértési eljárás folyik, őt nem hallgatták meg, így kizárták az 1999. évi a Szabálysértésekről szóló törvény  ( Tv.) 66.§(5) pontjában foglalt, törvényben előírt jogából.

 

Továbbá az is megállapítható, hogy a Tv. 82.§ (4) pontja alapján a hatóság az érdemi határozat meghozatalával elkésett, így az semmis, új határozat az ügyben nem hozható.
Fentiek alapján a hatóságnak a Tv. 84.§(b) pontja alapján az eljárást meg kell szüntetnie.

 

Budapest 2011. 02. 29. V. László