Nincsenek személyes érveim, mert nem vagyok orvos.

Ellenben hivatkoztam tapasztalásaimra kiterjedt családommal kapcsolatban, illetve arra az orvosházaspárra, akikhez 20 éve járunk. Nekem fontos, hogy orvos legyen a természetgyógyász, még ha vannak olyan ágak, amiket orvosi diploma nélkül is jól lehet művelni (reflexológia, Bach-virágcseppek, kiropraktika és még sok más).

A higítás alacsony vagy magas mértéke attól függ, hogy a testre akarnak-e hatni, vagy a mentális állapotra. Ez utóbbi például a szenvedélybetegségek, ami nagyon jól kezelhető. És tény, hogy csodák nincsenek, sajnos vannak betegségek, ahol már csak a kemikália marad akár a szinten tartáshoz, akár a romlás lassításához. Az meg persze örvendetes, ha a sebész kése és a gyógyszerek segítenek a betegen.

A homeopátia (még mindig) a szelíd gyógymód nevet viseli, legalább három hónap, mire a hatás érvényesül. Ha egy betegség így is gyógyítható, akkor inkább érdemes ezt választani, mint a mellékhatásában ismeretlen gyógyszert (hiszen nem tudni, a te tested hogyan reagál, és amennyit használ, vajon nem árt-e ugyanannyit.)