Olvasom VGF  majd egyéves cikkében a következőket  :

 

.... " A feladat a meglévő, közel 100 éves kémény bélelésének, annak tömörségének ellenőrzése. Előkerül a Wöhler DP23 típusú készülék, amellyel az átmérő és hossz alapján számított palástra vetített szivárgási értéket fogjuk ellenőrizni. A kazán felett a kéményen kialakított tisztító-elzáróidomnál behelyezünk egy ún. lezáró labdacsot, amely a készülékhez kapcsolódik, és egy a vérnyomásmérő kézi pumpájához hasonló eszközzel felfújjuk, ezzel légmentesen zárjuk a kémény alsó pontját.

Ezután Andrással néhány emeletnyit lépcsőzünk, hogy kijuthassunk a tetőre, és hasonló módon lezárjuk kémény felső pontját is. Újabb témaként merül fel a kémények megközelíthetőségének, a biztonságos munkavégzésnek a kérdése, hiszen a tetőlétrák és -járdák általános állapota is messze van az elvárhatótól. Persze előkerülnek a hajmeresztő történetek a megközelíthetetlen kéményekről, összetörő létrákról, na meg a plafonon át beeső kéményseprőről. Szerencsére most csak a járópallót kísérő korlátban mutatkozik némi hiány, és nem keveredünk veszélyes szituációba. A tetőről telefonon hívjuk a lakásban maradt kollégát, aki a tömörségellenőrző készülékkel 200 Pa nyomás alá helyezi a két lezárt pont közötti 22 méteres kéményszakaszt. Visszatérve a lakásba a kéményseprők a kivitelezővel szóban közlik a készülék által kiértékelt tömörségvizsgálati eredményt, amelyet majd a szakvéleményben hivatalos formában is kézhez kap. Amíg visszasétálunk a kocsihoz, és megközelítjük a következő helyszínt, elbeszélgetünk a kémények általános állapotáról, és úgy egyáltalán a fővárosi kéményhelyzetről. Elsőként tisztázzuk, hogy a kémény az épület leginkább igénybe vett szerkezeti eleme, ezért az állapota rendszerint rosszabb az épület általános műszaki állapotánál.

 

 "Visszatérve a lakásba a kéményseprők a kivitelezővel szóban közlik a készülék által kiértékelt tömörségvizsgálati eredményt, amelyet "..

 Nálam bizony egy mukkot se szóltak,csak 2 hét múlva, hogy nem felel meg - a helyett, hogy ott a helyben közölték volna netán megismételték volna a vizsgálatot - egy mérés nem mérés.

 

  A kazán felett a kéményen kialakított tisztító-elzáróidomnál behelyezünk egy ún. lezáró labdacsot, amely a készülékhez kapcsolódik,

 

 Nos itt meg az a probléma, hogy a kéményt és a fűstcsövet összekeverik, az a tisztító a füstcsövön van, de a fő probléma : mi van a kazán is a tisztító közötti résszel ?

 Ott a tömörség nem lényeges ??

 Így ez a vizsgálat csak fél megoldás  és főleg félre vezeti a kényszer fogyasztót.