Állítólag a pueblo népektől tanulták el nagyjából a XVII. századtól, de csak szolid méretekben műveltek földet.

Bár a görögdinnyét azt szerintem nem a puebloktól vették át, hanem a mexikói spanyoloktól.

Nem kellett hozzá nagy ész, hogy belássák, hogy a földművelés mennyivel biztosabb megélhetés, mint a vadászat és gyűjtögetés, bár az apacsoknál a portyázások is nagyon fontos gazdasági jelentőséget töltöttek be, sőt sok csoportjuknál  fontosabbat, mint a földművelés. Ti. lóra szállva, fegyverekkel a kézben szereztek meg bizonyos árukat és terményeket a mexikói parasztoktól és a pueblóktól.

Bevett gyakorlat volt ez az apacsoknál állítólag már rögtön azután, hogy lovat szereztek és megtanultak lovagolni, vagyis nagyjából a XVII. sz. elejétől-közepétől.

Ez az életforma aztán néhány csoportjuknál egészen az 1880-as évekig folytatódott, az amerikai és a mexikói kormányzat és hadsereg nem kis bánatára...

Az apacsok rokonai, a navahók az apacsoknál fejlettebb földművelést folytattak, sőt juhot és marhát is tartottak.

A Chelly Canyonban élő navahóknak meg még gyümölcsöseik is voltak, pl. nagyon szép, gondozott őszibarackfák.

Az amerikai hadsereg 1864. évi hadjárata során aztán az amerikai katonák bosszúból kivagdosták valamennyit, a kukoricatáblákat is elpusztították.

Ez volt az ún. "felperzselt föld taktikája".

Undorító különben, de hát sajnos ez van, ill. volt...