Örülök, hogy sikerült gyorsan rálelni egy példányra...

A Pesszimista írások talán a legkomorabb műve Schopenhauernek a főművet leszámítva. Amennyire rövid, annyira erős. Gyakorlatilag a schopenhaueri életérzésnek, -szemléletnek az esszenciális kivonata, de viszonylag közérthető módon. Hamisítatlan bölcselkedés, mély és befogadható. (Schopenhauerhez fogható stiliszta tényleg nagyon kevés volt a filozófiatörténetben, pláne a németek között.)

Az Ideálisról és reálisról szóló tan c. könyve inkább szakfilozófiai mű, amelyben Schopenhauer arra az alapvető ismeretelméleti kérdésre keresi a választ, hogy "megismerésünkben mi az objektív és mi benne a szubjektív, mit kell tehát netalán létező, tőlünk különböző dolgoknak, mit saját magunknak tulajdonítanunk benne", és ezt a vizsgálatot retrospektíve végzi el egyes általa kiemelt gondolkodók esetében. Valamint e kis kötetben van egy érdekes - és tagadhatatlanul szubjektív, a szerzőket illetően önkényesen összeválagotott - filozófiatörténeti áttekintés is, érdemek hangsúlyozásával, metsző kritikákkal.

Ezek a könyvek nekem is külön vannak meg, a Farkas Lőrinc kiadó kiadásában a '90-es évek közepéről. Fontos könyvek, és mi tagadás, a kedvenceim, de nem gondolom nélkülözhetetleneknek annak, aki Schopenhauer iránt érdeklődik.

Nem úgy a Szerelem, Élet, Halál, Életbölcsesség c. könyv esetében, amely tekintetében elfogult vagyok. Nemcsak ez volt a legelső könyv, amit Schopenhauertől olvastam, de maga a a legelső filozófiai könyv is, ami a reveláció erejével hatott anno, jóval több mint másfél évtizede. Meghatározó élmény. Én bármikor képes vagyok olvasni, újra és újra, teljesen függetlenül attól, hogy milyen kedvem van (ez általában is igaz akkor, ha filozófiát olvasok), de ha ez Nálad hangulatfüggő, akkor inkább akkor olvasd, ha nem a mélyponton vagy. De ha esetleg az olvasottak hatására mégis mélyebbre süllyednél, mint amikor elkezdted olvasni, akkor - jó hír! - a mű utolsó része kifejezetten azügyben szolgál hasznos (praktikus) tanácsokkal, hogy miként lehet elviselni a szükségszerűen szenvedéssel teli életet, illetve az embertársakkal való elkerülhetetlen konfrontációk okozta sérüléseket.