A Nemzeti Közlekedési Hatósághoz címzett, 2012. január 17-án kelt elektronikus levelében állásfoglalást kért.
Tájékoztatásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 5. §-a alapján – a kérdései sorrendjében - adom. Kérdései tekintetében irányadó jogszabályok:
- a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban Kkt.);
- az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (továbbiakban: Rendelet).
Magánszemély személygépkocsival behajthat-e közútról vagy forgalom elől el nem zárt magánútról burkolat nélküli (földút) közútra vagy magánútra (az utat el nem hagyva, arról le nem térve), amennyiben az út:
Az utak burkolatának anyagát, környezetét tekintve a jogszabályok nem korlátozzák igénybevételi lehetőségüket. Az utak forgalmának szabályozása a Rendelet 2. § (1) bekezdés alapján az út kezelőjének a feladata. Magánút esetében a kezelő a Kkt. 33. § (1) c) pontja értelmében az ingatlan tulajdonosa.
1. Nincs sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárva, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút" feliratot tartalmazó kiegészítő táblával ellátva?
A Rendelet 2. § (8) bekezdése és e) pontja szerint a magánút tulajdonosa köteles a magánútnak a közúthoz való csatlakozásánál a sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket elhelyezni. A Rendelet a közforgalom elől elzárt magánutat a Kkt. 32. § (1) bekezdésében foglaltak szerint olyan ingatlanként kezeli, amely nem része a közúthálózatnak.
Amennyiben az ilyen csatlakozásoknál a közforgalom elől elzárt magánút jelölése hiányzik, a közlekedő nem ismerheti fel, hogy magánútra hajtott.
2. Nemzeti parkon, tájvédelmi körzeten, természetvédelmi területen vagy Natura 2000 védelem alatt álló területen halad keresztül, de nincs sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárva, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút" feliratot tartalmazó kiegészítő táblával ellátva?
A Kkt. 47. § 7-8. pontjai határozzák meg a közút és magánút fogalmát. A magánút kijelzésének a módját a Rendelet 2. § (8) bekezdése és e) pontja egyértelműen meghatározza. Ez irányadó a Nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy Natura 2000 védelem alatt álló terület esetén is.
Ezért bárki, a Kkt. 3. § (1) bekezdése szerint közlekedés céljából, gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként az utat igénybe veheti.
3. Magánterületen halad keresztül, de nincs sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárva, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút" feliratot tartalmazó kiegészítő táblával ellátva?
Az 1. és 2. pontokban rögzített jogszabályok az irányadók..
4. Csak az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett (helyrajzi számmal rendelkező) utak számítanak a jogszabályi értelemben vett útnak, vagy minden, kialakítása és rendeltetése alapján útnak tekinthető, közlekedés céljára létesített közterület vagy magánterület is út? A kérdés alapja az, hogy tapasztalatom szerint léteznek (pl. erdészet által használt) utak, melyek nem szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
A Kkt. 47. § 7-8. pontjai határozzák meg a közút és magánút fogalmát. A jogszabály az út illetve magánút kategória tekintetében a létesítés célját tekinti alapvetőnek, amelyet jogszabálynak megfelelően az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. A közlekedők számára a kihelyezett jelzések adnak tájékoztatást.
5. Amennyiben csak a megfelelő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel rendelkező közterületek és magánterületek tekinthetők útnak, elvárható-e a személygépkocsit vezető magánszemélytől, hogy tájékoztató tábla, közlekedési tábla, kerítés, sorompó stb. hiányában el tudja dönteni az adott közterületről vagy magánterületről, hogy út-e vagy sem (rendelkezik-e ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az adott terület)?
A 4. pont alatt leírtak irányadók.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban Kkt.) vonatkozó rendelkezései:
3. §
(1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.
32. §
(1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Magánútnak minősülnek a természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út.
“47. § A törvény alkalmazásában:
7. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;
8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve;”
„33. § (1) Az út kezelői:
c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.“
Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (továbbiakban: Rendelet) vonatkozó szakaszai:
„2. §
(1) Az utak forgalmának szabályozása - a 3. §-ban foglalt kivételekkel -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel és kivételekkel az út kezelőjének a feladata.
(8) Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint
e) az útmenti ingatlan vagy a közút mellé épített várakozóhely, vagy az útnak nem minősülő, de járműforgalmat lebonyolító terület útra vezető kijáratánál - ideértve a közforgalom elől elzárt magánutat is -, illetőleg az út csatlakozásánál sorompót, jelzőtáblát vagy forgalombiztonsági okból szükséges egyéb jelzéseket és a szükséges intézkedéseket az ingatlan tulajdonosa,
köteles elhelyezni (végrehajtani) és fenntartani.“
Felhívom figyelmét, hogy tájékoztatásom általános jelleggel készült, jogot és kötelezettséget nem keletkeztet, joghatás kiváltására nem alkalmas.
Kérem fenti tájékoztatásom tudomásulvételét.
Üdvözlettel
Kovácsné Németh Klára
főosztályvezető
megbízása alapján
Dr. Papp György
koordinációs főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal
Út- és Hídügyi Főosztály
1387 Budapest Pf. 30., 1066 Budapest, Teréz krt. 62.
Tel.: +36 1 815-9633, Mobil: +36-70-455-7506
