Nem akarom bántani a Totalcart (amúgy rendszeresen olvasom), de ez a cikk eléggé gyenge lett. Ahogy általában a terepjárós írásaik. Valahogy nem érzik a lényeget, azt, hogy min kellene lennie a hangsúlynak. Aztán elviszik a gépeket edvencsörparkba, meg hordó vizet lötyögtetnek a platón, miközben elég lenne kimenni vele egy építkezésre vagy a földekre, oda, ahol tényleg használni fogják (ha rendeltetésének megfelelően, tehát munkagépként állítják őket szolgálatba), mert ez így nagyon műanyag ízű. A pickupokat jellemző egyik legfontosabb tényezőről pedig nagyvonalúan hallgatnak (=nem járták körbe, talán eszükbe sem jutott): a fenntartási költségekről. Mert egy pickup a többségnek nem játékszer, emiatt az sem mindegy, hogy mennyibe kerül a karbantartása. Meg kéne nézni, hogy mennyi az időszakos kötelező szerviz, mekkora a tipikus kopóalkatrészek költsége (fék, szíjak stb) a márkaszervizben (elvégre új korukban pár évig garisak, tehát a békesség kedvéért illik oda vinni), aztán a típusra jellemző, gyorsan elpusztuló alkatrészeket hogyan mérik (pl. lengéscsillapító, diffi, féltengely, kormánymű kényes része, porlasztócsúcs készlet, katalizátor/részecskeszűrő stb). Lehet, hogy ebből a szempontból nagyok a különbségek.

Meg jó lenne egyszer egy kupacban látni mindenkit, pl. Hilux, D-Max, Ranger/BT-50, Telcoline. De persze minek, ha nincs típusismeret, ha a szerzők nem ismerik az elődöket, az ott bevált vagy pont rosszul sikerült megoldásokat, a különféle évjáratok tuti és kerülendő motorjait stb? Az ilyen teszteket azoknak kellene csinálniiuk és írniuk, akik napi szinten rálátnak ezekre a gépekre, vagy legalábbis aktív érdeklődési körük részét képezik a "trágyahordók". Kiindulási alapnak nem rossz egy ilyen írás, de azért szerintem jobban jár minden érdeklődő, ha felkeresi a márka fórumokat is.