Mivel itthon mindenki ezt csinálta, már óvodáskoromban lelkesen zongoráztam. Amikor viszont beirattak zeneiskolába, átadtak más tanárnak (tehetségesnek tartottak, és anyukámnak nem fogadtam szót), akinek kiskamaszkoromra tökéletesen sikerült lehűtenie a lelkesedésemet. Meg persze jött a "komolyzene pfuj" időszakom.:) 17-18 éves korom körül kezdtem el újra gyakorolni. Azóta is zongorázom, de amolyan rohamszerűen. Időnként megtetszik koncerteken egy-egy olyan darab, amit azért meg tudok tanulni, olyankor gyakorolok ezerrel, amíg nem megy rendesen, aztán az elkövetkező hónapokban megint csak azt játszogatom, ha leülök időnként, amiket tudok.