1. A Pistorius tányéron a felmelegedett hűtővizet vezetik át, tehát állandó a hőmérséklete, 60-70°C. Nem tudom, milyen hőmérséklet ideális egy Pistorius tányérnak, mert aki ilyennel főz annak már van kialakult gyakorlata, nekem nincs.

2. Az olasz féle kályhacsövet egyszerűbb megcsinálni, ha vízzel permetezed kívülről, vagy ventillátorral fújod akkor szabályozhatod benne a deflegmációt, mérete folytán pedig eleve több lehet mint egy sisak.

Ha sok deflegmációt akarnék, inkább ilyet csinálnék (jelenleg megelégszem egy 30% üsttérfogatú sisakkal).

A Pistorius tányért egyébként sisakkal együtt szokták alkalmazni, így együtt nagyon sok rézmunka és a párának amúgy is mindegy, hogy milyen alakzatokon deflegmál.

3. Így nem igaz, ahogy írtad.

- A Pistorius tányér nem jobb, vagy rosszabb, csak más.

- A külső hőmérséklettől nem függ a deflegmációja, csak a belevezetett víz hőmérsékletétől.

-Nem a hangolhatósága miatt nem függ a külső hőmérséklettől, hanem azért mert a víz fajhője jóval nagyobb a környezeti levegő fajhőjénél és így a levegő alig szól bele a deflegmációba.