Keresek a Bácsalmási GV-ról mindennemű információt, iratot, fényképet, visszaemlékezést, stb.
A Bácsalmási GV vázlatos története
A Bácsalmás-Sörházmajor közötti lórévasút 1926-ban épült 600 mm nyomtávolsággal. A kisvasút felépítményébe 7 kg/fm súlyú, 7 méter hosszú sínszálak kerültek beépítésre, mintegy 3 000 db. A háború előtti időkből sajnos csak ennyit tudunk.
A háború után 1948.XII. hóban a kisvasút vonala mentén élők úgy döntöttek, hogy hozzájárulnak a kisvasút újraindításának költségeihez, a támogatás mértéke 35%. Kikötés, hogy a vonalat át kell „gombolni” 760 mm nyomtávolságra, hogy a későbbiekben össze lehessen kötni a Szegedi Gazdasági Vasúttal (az ekkor még nincs államosítva).
Bács-Kiskun Vármegye közgyűlése jóváhagyja a tervet.
1949-ben a kisvasút a Békéscsabai GVNV kezelésébe kerül, mely a megmaradt anyagokat lerovancsoltatja, lista 1949.IV.29. dátummal :
- Fővágány 10 000 vfm, 7 kg
- Mellékvágány 420 vfm, 7 kg
- Váltó 20 db, 7 kg
- Külső/belső laposheveder 5820/5820 db
- Sínszeg 54 000 db
- Talpfa 13 500 db
- Útátjáró 13 db
- Vágányhídmérleg házzal, 5x4x3 m, 1 db
- Lóré, vasvázas, 2 tg. fékes, pőre, 6 db
- Lóré, vasvázas, 2 tg. fékezetlen, pőre, 1 db
- Lóré oldal és faváz kerék nélkül, 1-1 db
- Lóré faváz kerékkel, 7 db
- Lóré kerékpár, 5 db
A Sörházmajor-Kunbaja vonalszakasz építési engedélyét a KM 7898/IV/57-6/1950. iratszámmal adja ki. Az új pálya a régi folytatásaként, annak 93+00 szelvénypontján kezdődik. A felépítménybe már 9.25 kg/fm súlyú sínszálak kerülnek lengő illesztéssel, akác és tölgy talpfákra szegezve, melyek aljtávolsága 59 cm lett. Az új szakasz legkisebb ívsugara 60 méter.
1950.X.7.-én az átépített és az új szakasz Műtanrendőri bejárását megtartották, majd 18-án megindulhatott a korlátozott közforgalom.
1954.V.1.-én a vonatokat a 3801-3899 számtartományban számozzák.
Az 1958.VI.30. érvénybe lépő GVI Menetrendfüggelékből a GVI 4 sz. Bácsalmás-Kunbaja vonalára vonatkozó adatok: A Bácsalmás-Kunbaja vonal a II. számú terhelési szakaszba tartozik, Bácsalmásról indulva 11 ezrelék a legnagyobb emelkedő, visszaútban 10 ezrelék. A vonalon a GV 3700 és GV 5700 s. motormozdonyok 53 tonnás, míg a GV 4500 s. mozdonyok 33 tonnás vonatokat továbbíthatnak. Ekkor a vonatok számozása a 601-699 számtartományba esik. A pálya megengedett tengelynyomása 2.7 tonna, a legnagyobb sebesség 15 km/h.
A GV Üzemfőnökséget a MÁV 1962.I.1. 00:00 órakor megszüntette. A Bácsalmási Állami Gazdaság vezetői és dolgozói egyedülálló módon azonban nem akarták, hogy a szívükhöz nőtt kisvasút elpusztuljon, ezért az ÁG átvette az üzemeltetést. Emiatt 1962.VII.17 és 18-án egyesített Közigazgatási és Műtanrendőri bejárást tartottak. A pálya ekkor:
- 10 464 vfm fővonal
- 518 vfm mellékvágány
- 27 db váltó
Az Üzemfőnökség tulajdonában van:
- 1 398.5 vfm 9.3 kg vasaljas repvágány
- 1 792 vfm 9.3 kg faaljas repvágány
- 132 vfm 7 kg vasaljas repvágány
- 1 188 vfm 7 kg faaljas repvágány
A Pft. tulajdonában van:
- 505 vfm 7 kg vasaljas repvágány
- 1 db sínhajlító gép
- 1 db nyomtáv és túlemelés mérő mérce
- 1 db pályakocsi
- 1 db hajtóka
A kisvasút végleges leállásáról és pusztulásának körülményeiről még nem került adat elő.
Az 1964/1965 menetrend még feltünteti a kisvasutat, a helyiek honlapja szerint 1964.-ben szűnt meg a személyszállítás.
A vontatási és kocsiszolgálat története
Mikor a GV 1950-ben megindult, mindössze a GV 210 psz. R35 Hoffer mozdony állt szolgálatba. Ennek teljesítménye a feladathoz kevés volt, így 1954-ig az államosítot Mezőhegyesi Cukorgyár gőzmozdonyai csühögtek Bácsalmás és Kunbaja között. A GV 30, 31 és 32 psz. kétcsatlós lokomotívokat 1953-ban az új szállítású GV 324 psz. C50 mozdony egészítette ki.
A Bácsalmási Állami Gazdaság belső forgalmát kezdetben lovakkal, majd később a GVI-től bérelt, vagy átadott dieselmozdonyokkal látták el, pld. GV 3414 (B26 tipus), vagy GV 1411 (MD40 tipus).
A MÁV általi leállításkor a GV 4508, GV 3772 és GV 5722 psz. mozdonyok voltak ide állomásítva. Az öt tonnás gép ittmaradt, a két héttonnás pótlására pedig a szintén megszüntetett Gyulai kisvasút GV 3733 psz. motormozdonya érkezett meg (I.18.-án).
A csekély személyforgalom mindössze egy négytengelyes kocsit igényelt, a Bak 43 psz. személyvagont megörökölte az ÁG. 1959-ben érkezett Sárospatakról a MÁV B 202 psz. személyvagon, ő igencsak elcsodálkozhatott a szántóföldek, ligetek, szikesek és majorok között döcögve, hiszen pályafutását a Fővárosban kezdte, mint FVV 5419 psz. villamos!
A teherforgalom mindvégig az R lórék vállán nyugodott, a legkomolyabb tehervagon 1958-ban érkezett a GVI Kisújszállási műhelyéből, ő volt a GV Ga 10013 psz. fedett teher.
A MÁV 1962.I.15.-én az alábbi járműveket adta át az ÁG.-nak:
- 1 db személykocsi (GV Bak 43)
- 1 db teherkocsi (GV G 17006)
- 4 db fékes GV R lóré
- 17 db fékezetlen GV R lóré
- 2 db fékes GV Ubn csille
- 4 db fékezetlen GV Ubn csille
- 4 db ÁG pályaszámú R lóré
A járművek 1964 utáni sorsa egyenlőre ismeretlen…
Bácsalmás és Vidéke, 1959.
1963.
1950.
