[130. Teleholdas HHH]

 

Közeledünk a Batyihoz, a találkozóhelyre. Mintha pár csepp eső esne. Sirály.

 

A legkisebb fiam még nem volt teleholdazni, tél is van, talán esni is fog az eső, itt az alkalom.

 

A Fenyőgyöngye felett tovább épül a Kínai Nagy Fal. Vagy mi.

 

 

Tovább.

 

Még tovább.

 

Na végre, odafent. Elég borús idő volt.

 

Odafent az új kínai lámpa, a 44 dolláros csoda megadta magát. Phu kartárs segített ki egy fejlámpával.

(Oka: lemerült az akksi. Mint kiderült, az akksi életének utolsó 10 másodpercéig zölden világít a töltöttség jelző. Aztán 10 mp-ig piros, majd kikapcsol az egész. Vicces, akkor inkább már ne is jelezzen semmit. Kb. 6,5V-nál kapcsolt le. (3,25V per LiIon cella) )

 

Aztán legurultunk a Rekettyéshez. A Szépvölgyi úton, a Pálvölgyi barlang felett nem sokkal nyílt újra.

 

A parkolás egyelőre U lakat hegyekkel oldható meg.

 

Az új hely még nem tükrözi a régi meghitt igénytelenséget.

Még nincs kandalló (de lesz!), de van fehér abrosz meg szalvéta, alig mertünk bemenni bringáscuccban.

 

Na de a zsíros kenyér halom, az a régi.

 

Valamint a forralt bor is. (A dísz az dísz, nem ehető)

 

Közben odakint kicsit esett az eső.

Lakoma közben a jó forró radiátoron melegedtek a kesztyűk. A majomagy (zöld izé) helyi díszlet.

 

Hát ennyi volt. Legközelebb reméljünk havat.