Ad Surčik:
> És a horvát, esetleg szerb dolog kizárt?
Nem zárható teljesen ki, de igen kevéssé valószínű, ugyanis délszláv környezetben az –ik kicsinyítő képző kevésbé produktív, az összetapadt –čik pedig még kevésbé. Produktív azonban északon a szorboktól az oroszokig: ezért ezen belül nehéz is lokalizálni az eredetét.
A lengyel eredethez annyit, hogy az említett Surczik nem lengyel forma, mivel a lengyelben cz előtt megkeményedik az i hang y-ná, így Surczyk a forma, amely a Google-lel adatolható.
Köznévi jelentését a lengyelben nem tudtam igazolni, van viszont ilyen szó az oroszban, a сурчик (szurcsik) a сурок (szurok)’mormota’ jelentésű állatnév. Az oroszban Vasmer török eredetűnek mondja. Az lehet, hogy a szó átkerült az orosz-(ukrán/fehérorosz)-lengyel nyelvhatáron, de még sem hiszem hogy ez lenne az eredete.
Ugyanis az olyan nevek – hacsak a jelenlegi lengyel névkincset nézzük* –, mint Surjak, Surda, Surko, Surin, Surała, Surało, Surda, arra mutatnak, hogy volt egy régi Sur- alapnév, amelynek ezek kicsinyítő képzős származékai. S mivel a Surčik ~ Surczyk beillik ebbe a sorba, a névtan szabályai szerint elsősorban itt keressük az eredetét, nem bizonytalan jövevényszavakban.
A régi egy szótagos személyneveket, mint a Sur- alapnév, nehéz etimologizálni, és szinte biztos, hogy nem egy konkrét eredetre lehet jutni, hanem több lehetséges kiindulópont van (ahol nem jelzem a szlovák formáját adom, de a megfelelő más szláv szó is használható lenne):
- Az egyik ilyen a már említett syr ’sajt’, surový ’nyers’ szavak közös szláv töve.
- A másik a súra ’sietség; sürgető szükség, gond’, súriť ’sürget’ szótő.
- Lehet esetleg a kelet-európai, török eredetű sur vándorszó, vö. orosz сур ’világosbarna színű karakül perzsaszőrme’, szerb-horvát sur ’hamuszürke’.
* Vö. http://www.moikrewni.pl/mapa/index/s_26_24.html, http://www.moikrewni.pl/mapa/index/s_26_24.html
