[Ómassa] - Bánkút - Mályinka - Dédestapolcsány

 

A Bükkben is tél van, Bánkúton legalább 5 cm.

És nagyon csúszik a terasz, a szerencsétlen macskák fáznak:-)

 

Ezúton is köszi a segítséget. Ómassától Bánkútig minden OK, a völgyben nem volt hó, az út fagyott volt, de a sok avar miatt gond nélkül lehetett menetelni.

Kicsit húzós volt a végén a hóban, de időben felértem.

Nem lesz gond lefelé.

A terv az, hogy nekiugrok Bélapátfalván a hegynek, és rövid pihenő után lesétálok Miskolcra.

Ha lenne egy kis jóidő, alszom Bánkúton, de ami most van:-(

 

Bánkúton a pecsét rendben, a szöveg engem nem dobott fel.

Nem mentem fel a panzióba, elfogyasztottam a kihűlt kajámat, majd irány lefelé.

666 méter szintet kellett "leküzdeni", jórészt hóban.

Nagyon nem szeretem a havat, szerencsére az út széles volt, és az új bakancsom jól tartott.

Balra lefelé elborzasztó volt a mélység.

Az elágazásig még csak-csak, de ami utána jött:-)

Nem a kedvencem.

 

Nem hosszú, de nagyon meredek.

Szerencsére a sok avar fékezett, de volt nagy megkönnyebbülés.

 

A patakmeder szélén, az egyébként jól járható ösvényen sok a kidőlt fa, nagyon csúsznak.

 

Mire a két jel (K- és S-) találkozott, elfogyott a hó, a vastag avarban jó tempóban lehetett haladni.

Megcsodáltam a hatalmas sziklákat, jobbra is, balra is.

Komoly erődítmény lehetett egykor a vár.

 

Eseménytelen bandukolás a vastag avarszőnyegen, egy kis elbambulás, majd irány a kocsma.

 

A hivatalos közlemény pontatlan, a kocsma mindig nyitva van.

Sör is akadt, na és pecsételni is tudtam.

Már csak egy kis aszfalttúra volt hátra.

 

Dédestapolcsány előtt egy szemből érkező túratárs sikeresen stoppolt, gondolom, nem volt kedve gyalogolni az aszfalton.

Jó nagy zsákja volt, térképtartó a nyakában.

Hogy hova indult?

 

Addig a pontig mentem, ahonnan pár héttel ezelőtt Putnok felé indultam.

Nincs tehát hézag:-)

 

A repeta elmaradt, jött a busz, irány haza.