Az a gond, hogy a felvetéseid döntő többsége arról árulkodik, hogy a IV. Béla és V. István nevével fémjelzett késő Árpádkori időszakot felületesen ismered.

Először is: kincstartó ebben az időben nem létezett, tehát egy nemlétező tisztségviselőtől nyilván nem kérhettek listát. Ekkoriban a tárnokmester felelt a kincstárért. A tárnokmesteri pozíciót Pok nem beli Móric töltötte be, aki IV. Béla régi híve volt.

Tudni kell, hogy IV. Béla és V. István között 1264/65 során egy belháború is lezajlott, amelynek során Béla lerohanta István országrészét, ám István rátermettebb hadvezérnek bizonyult, és megverte az ellene támadó haseregeket, majd Isaszegnél döntő győzelmet aratott IV. Béla csapatai felett. IV. Béla egyik hadvezére volt az a Béla herceg (nem keverendő össze V. István testvérével, Béla herceggel), aki Macsói Anna fia, és IV. Béla unokája volt. Macsói Anna volt IV. Béla udvarának legbefolyásosabb tagja, ő ugyanis minden erejével V. István ellen volt, aminek részben az is lehetett az oka, hogy az V. István országába eső birtokrészeit a belháborúban elvesztette.

Mi történt tehát 1270-ben? IV. Béla meghalt, végrendeletében II. Ottokár cseh királyra bízta a lányát, Macsói Annát, akiről tudta, hogy Istvánnal aligha férnek majd meg. 1270-ben István a saját országrészében tartózkodott, vagyis mind apja haláláról, mind pedig Macsói Anna tettéről, hogy ti. felpakolta a királyi kincstárat, és a Cseh Királyságba távozott, később értesült, utóbbiról forrásunk is van, amely megemlíti, hogy István "magyarosan elkáromkodta magát". A tárnokmesteri pozíciót Pok nembeli Móricz töltötte be, de tudni kell, hogy róla 1270-ben van utoljára forrásunk, ezt követően 1272-ben ismerjük majd csak meg az új tárnokmestert, azaz nem kizárt, hogy Móricz is meghalt ebben az időben, tehát a tárnokmesteri poszt üres volt. Így Annát, aki a IV. Béla-féle királyi udvar legbefolyásosabb tagja volt, és a királyi udvar több tagjával menekült Ottokárhoz, senki és semmi nem gátolhatta meg abban, hogy a koronázási jelvényeket is magával vigye. Hogy mennyire fontos volt ez a kérdés, arra közvetve az is utal, hogy V. István első dolga volt, hogy a dunántúli uralma megszilárdítása után háborút viseljen II. Ottokárral szemben, ahol az esélyek nem az ő javára szóltak.

Egyetlen releváns ellenérv van a koronarablásos történettel szemben, ezt te is említetted, de Szűcs Jenő is említi Az utolsó Árpádok c. munkájában, hogy a koronázási jelvényeket a fehérvári bazilikában őrizték. Magyarázatra szorul ez esetben ugyanakkor az a tény, hogy a koronázási kard biztosan kikerült az országból, (a mai koronázási kard XIV. századi, a korábbi kard pedig a prágai Szent István-kard lehetett), és ha a koronázási kardhoz hozzáfért Anna, akkor értelmetlen lett volna itthon hagyni a többi koronázási jelvényt.