Ha a katolikus teológiát, közelebbről a dogmatikát bírálod, akkor nem a kánonjogban kéne turkálni, hanem először is a tanítóhivatali állásfoglalásokban, másrészt meg a dogmatika könyvekben. A depositum ez ügyben nem tesz mást, mint idézi ezeket a határozaokat, amiket el kéne olvasnod.

"...a depositum Szentírásellenes gyűlölködését és sötét butaságait..." - Nono, azért ezt ne. Keresztényietlen dolog azt állítani, hoyg egy másik keresztény azért mert nem fogadja el egy másik felekezet Szentírás-értelmezését, sőt érvel a magáé mellet, azért ő a Szentírás ellen gyűlölködik. Ha neked nem elég meggyőzőek az indokai, ahhoz szíved joga megvan, de ez nem túl szép dolog. 

"Ez már számomra nem elfogadható, hanem kimeríti az intézményesített bálványimádás fogalmát." - Már miért volna az? Az, hogy a vértanúk sírja fölött végeztek liturgikus-istentiszteleti formákat (ld. Eucharisztia), az már ókeresztény szokás, csakúgy mint az, hogy ezek sírja fölé építettk a templomaikat. Bálványimádásról nem beszélhetünk csak akkor, ha valaki az egy igaz Isten helyett vagy mellett másvalakit vagy másvalamit (is) imád. Imádás nélül bálvány-imádásról sem beszélhetünk. Márpedig azt bármely katolikus teológiakönyvben vagy kátéban megtalálod, hogy az ilyesmit a katolikus tanítás is határozottan elveti. Ettől függetlenül tarthatod helytelennek ezt a gyakorlatod, de a bálványimádás lexikális fogalma alá nem sorolható.

Hogy nekem mi a véleményem ezekkel kapcsolatban? Tudod, ezek olyan dolgok, amikbe egy gyakorló katolikus nem sokszor szokott belegondolni hite gyakorlása során. Ezeket csak a protestánsok szokták ennyire felfújni a gyakran véresszájú polemizálások közepette. Ha én belépek egy templomba, nem azt nézem, hogy itt egy szentkép, ott egy szobor, stb. Istenre figyelek és kész, és ehhez képest minden más másodlagos. Természetesen tudom, hogy vannak katolikusok akik túlzásba visznek bizonyos dolgokat pl. a Mária-tisztelet vagy a szentképek területén, de ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy itt a tanítást kell nézni, és nem az egyes túlzások alapján ítélkezni, főleg, hogy azok az egyszerűbb testvéreinknek nem tudatos gonoszságából, hanem javarészt babonásságából származik. Isten pedig szerintem a szívet nézi elsősorban.