hajózhatóságot.
Így van. Ez a lényeg. Ezért kellene nekünk belépcsőzni az egész magyar Duna szakaszt, hogy fél méterrel mélyebb merülésű hajók is keresztül tudjanak menni az országon. Mondom keresztül, nem célország lennénk többnyire, sőt sokkal kevésbé célország mint most.
Elég jó összefoglalót olvashatsz erről itt:
http://epiteszforum.hu/node/18156
Egyébként a Duna magyar szakaszán több mint ötven helyen van gázló és szűkölet, egy osztrák karikaturista jól elkapta a lényeget, mi történik ha mindent "rendberakunk".
Kérdés, hogy miért is a mi zsebünkből kellene fizetni, és nekünk elszenvedni a következményeit, hogy a németek nagyobb hajókkal rongyolhassanak át az országon, az is kérdés, hogy ezzel valóban megszűnik-e minden szűk keresztmetszet
(csúcsgázló), vagy jól paliravesznek majd, és a sajátjukat megtartják?
Más is történt azonban. Mert hogy nemcsak Magyarország „csúcsgázló” a TEN-T projekt szemében, hanem többek között a már említett Bécs-Pozsony szakasz3 is az. Sőt akad egy a német területen található (Vilshofen-Straubing közötti) „csúcsgázló” is4. Érdekes megfigyelni, hogy az osztrák és német nyilvánosság hogyan viszonyul az EU TEN-T-hez. Az osztrákok kerek perec kijelentették, hogy addig nem hajlandóak egyetlen lépést sem tenni saját „csúcsgázlójuk” felszámolása ügyében, amíg a magyar szakaszon ez fizikailag nem történik meg. A németek ennél is tovább mentek. Az eredetileg – a magyar szakasszal megegyező módon – 2014-re belőtt megvalósulást a TEN-T projektnek azért kellett átütemeznie 2013 után kezdődő tervezéssé, mert hatalmas lakossági tiltakozások akadályozták meg, hogy hozzálássanak a „csúcsgázló” felszámolásához vezető tervezéshez.
A cikkben szó van egy olyan megoldásról is, amivel megoldható lenne a hajózás biztosítása hatalmas környezeti károkozások, kotrások, belépcsőzés, Nagymaros nélkül. Nem más találta ki, mint a Nagymarosi vízlépcső főtervezője, Mikolics Sándor.
(Nem csodálatos, hogy képes volt megtervezni a saját fő művét feleslegessé tevő alternatív megoldást?)
Szó van még a vízierőmű "megtérülési idejéről", és arról, hogy van egy elfeledett 300 folyamkilométer hosszúságú második Dunánk.
