Igaza van Szorkának, ezért (is) vagyunk itt! Csak úgy, ha gondja van az embernek, vagy nyomja a lelkét valami, ki más érthetné meg, mint az, aki hasonló cipőben jár. Bárki más csak átérezni tudja, megérteni nem. Ha bánatod van, kétséged, fájdalmad, örömöd, csak gyere, és írd ki!!!!!!!!!!!!

Szerencsére nekünk nincs ekkora gondunk, így tapasztalot én sem tudok írni, de erőt küldök!!!

Érdekes, hogy én általában jól vagyok, olyankor szoktam összeroppanni, amikor beszélek valakivel, aki közli, hogy nekünk mennyire nehéz lehet ilyen bizonytalan jövővel kelni reggel, feküdni este, és végigcsinálni a mindennapokat... És én őszintén elmondom, hogy ez az életünk, belerázódtunk, boldogok vagyunk, jó nekünk, köszi. Aztán hazamegyek, gondolkodok, és elkezdem sajnálni magunkat, hogy jaj, tényleg, de sz..r nekünk:) Ezek szerint nem bírom elviselni, ha sajnálnak...:)