Találós kérdés: ha Tamana a *Tóhát felvetése a Tohatin esetében egy olyan területen, ahol a magyarság történetileg adatolva van,  akkor az mi, hogy a Ghidighici szókezdő /g/-je nem jöhet a /h/-ból, mikor épp abból jön? :-)

A Ghidighici helynévnek az első említése a Documente privind istoria Romaniei (DIR) első kötetében van, sajnos nincs meg nekem, a másodi említése egy 1528-as dokumentumból való, Heghedișani, Heghetișani alakban, a falu a Leleei patakon (Lelének a patakja) fekszik. Megerősítik Pavel Scripcă-t a fél falu , valamint a Botna Mare és Cogâlnic mentén két puszta birtokosaként. Az 1953-as kiadású DIR érthetetlen módon a mai romániai Vaslui megyébe teszi a települést (ahol semmi hasonló nevű településről sem előtte, sem utána nincs tudomásunk), miközben mindkét másik birtok Chisinau körzetében fekszik, ezt azóta korrigálták, és Ghidighici-el azonosítják (pl. Repertoriul bibliografic al localităţilor şi monumentelor medievale din Moldova, 1974), a Documenta Romaniae Historica adataihoz most nem tudok hozzáférni, elnézést.

A szókezdő /h/ > /g/ változásra helynevek esetében  más példák is vannak:  Hindău > Ghindăoani (ezt már említettem), Horăști > Gurești, viszont nem tartom relevánsnak a kérdést, mivel itt inkább a Highid, Hidig g-je hat előre, és hasonítja a szókezdő h-t.

Úgy tűnik egyébként, hogy zsákutcába jutottunk az eredeztetéssel kapcsolatban, sem a Hideges, sem a Hegedűs (lásd Kvász Igor hozzászólását) alakra nincsenek analógiáink. A Hideg-séd ötletem is megbukott a Dragșinești ellenpéldán, mivel arra gyanakodtam, hogy a románban meglehetősen ritka gș feloldása miatt jött változik a szó vége -ics, is-sé. Nem túl releváns, de tegnap megkértem egy sültromán, (romániai) moldvai ismerősömet, hogy ejtse ki, Hidigșid, erre ő így válaszolt: "cum ziseși? Hidighici?"