spiroslyra Creative Commons License 2011.10.03 0 0 11086

''Náluk is a 10-es számrendszer volt az uralkodó. Az időszámítást illetőleg Hérodotosz idejéig 12, 30 napos hónapot vettek fel. Később ehhez egy 13-ikat függesztettek, hogy a napév járásához jobban igazodjanak.

Houzeau: i. m. 164. p.

 

A hónapot ők is 3 dekádra osztották, a bolygójárású 7 napos héttel csupán Nagy Sándor korától fogva éltek.

Uo. 382, 383. p.

 

Az egyes számokat illetőleg

 

a héroszok gyakran ketten vannak, így Thészeusz és Peirithoosz, Kasztór és Polüdeukész. Az egymásután uralkodó legfőbb istenek mellé mindig egy női társuk van adva: Úranosz és Gaia, Kronosz és Rheia, Zeusz és Héra. Igen gyakran kettő a nép feje, így Spártában két király van. Az Iliászban pedig egy-egy népnek a legtöbbször két vezére van, így a krétaiaké Idomeneusz és Mérionész a thesszaliaiaké Polüpoitész és Leonteus, ugyanígy két vezére van a kosiáknak, az orchomenosiaknak, a phokisiaknak és az Ithone-belieknek.

Homeros Iliasa. Ford. Vértessy Jenő. 1913. 42, 43, 45, 44, 38. p.

 

A szokásokban is szerepel elvétve a 2-es:

 

Athén orvosai évenként 2-szer járultak Aszklépiosz és Hügieia oltára elé.

Hornyánszky Gy.: A görög felvilágosodás tudománya. 1910. 43. p.

 

Jóval jellemzőbb ennél az Odüsszeia következő helye:

 

„Hű feleim, se Kelet, se Nyugat nincs tudva előttünk”,

Homeros Odysseiája. Ford. Kemenes (Kempf) J. 153. p.

 

„Bármint gyötrődtök, társak, hallgassatok énrám;
kedveseim, keletet, nyugatot nem tudva ülünk itt,”

Homérosz: Odüsszeia. X. 189—190. Devecseri Gábor fordítása.

 

„Lám, e nem-ismert vándor jött palotánkba, bolyongva,
vagy kelet országából, vagy tán messze nyugatról:”

Homérosz: Odüsszeia. VIII. 28—29. p. Devecseri Gábor fordítása.

 

ami elárulja, hogy a világtájak eredeti megjelölése csupán e kettő volt.

 

Az orvosi felfogás szerint vérből, nyálkából és 2-féle epéből, sárgából és feketéből van az ember összetéve, de több orvosi műben csak a vér és epe szerepel.

Hornyánszky: i. m. 122. p.

 

A szelek száma 4: Eurosz, Notosz, Zephürosz és Boreász.

Odüsszeia. 296. p.

 

Szolon a népet 4 osztályra osztja.

Fustel de Coulanges: Az ókori község. Magyar fordítás. 1883. 488. p.

 

A 3-as számot illetőleg

 

a Thermosphoriak ünnepe Athénben és Lakoniában 3 napig tart.

Roscher: i. m. 32. p.

 

A görögöknél szokás volt a temetkezési szertartás végeztével 3-szor nevén szólítani a halottat, s 3-szor hangoztatták: „élj boldogul”.

Fustel de C.: i. m. 9. p.

 

A házassági szertartás 3 cselekvényből állott: az első az atyának a tűzhelye előtt ment végbe, a második az atyai háztól a férj tűzhelyéhez való menetből állott, a harmadik a férj tűzhelye előtt játszódott le.

Uo. 52. p.

 

Az imák bevégeztével a házaspár kalácsot, kenyeret és gyümölcsöt, tehát 3 félét osztott meg.

Uo. 54. p.

 

Minden görögnek, ha valami régi családhoz tartozott, 3 neve volt: a saját neve, az atyjáé és az egész gensé.

Uo. 151. p.

 

Athénben törvény volt, mely nem engedte, hogy a szószékre oly szónok lépjen fel, aki már 3-szor javasolt a népnek a törvénnyel ellenkező határozatot.

Uo. 504. p.

 

A nép a törvény megváltoztatására 3-szor gyűlt össze és csak 3-adszorra szavazott.

Uo. 505. p.

 

Az általános gyűlésen a polgárnak 3-szor havonként jelen kellett lennie.

Uo. 506. p.

 

Istenképükben is gyakorta szerepel a 3-as.

 

Az istenek közül Hermésznek mellékneve Triszmegisztosz: a 3-szor nagy; Pallasz Athéné mellékneve pedig Tritogeneia: a harmadik napon született. Kronosznak 3 fia van: Zeusz, Poszeidón és Hádész, akik egymás közt fölosztják a világ uralmát. 3 a Moirák, az Erinnüszök, a Khariszok, a Gorgók és eredetileg a Múzsák száma.

A Moirákat (Párkákat) vö. a skandináv mitológiában a 3 Norná-val: Urd (= a volt), Werdandi (azaz a most lefolyó, a jelen) és Skuld (a keletkezendő, a leendő). Grimm: Deutsche Mythologie. 1875. I. 335. p.

 

3 az alvilági bírók száma is. Erisz almájáért 3 istennő versenyez.

Homeros Iliasa. 195. p.

 

Igen érdekesek a 2 ősi eposznak, az Iliásznak és Odüsszeiának 3-as számai:

 

Agamemnón pajzsán 3 sárkány, ezüst karöltőjén pedig egy háromfejű sárkány van.

Homeros Iliasa. 195. p.

 

Az alvilági Kerberosznak is 3 feje van. Odüsszeusz bajba jutva, 3-szor kiált, míg végre Meneláosz meghallja és segítségére siet.

Uo. 207. p.

 

Achilles Hektort 3-szor kergeti Trója körül, amikor 4-edszer futnak, Zeusz mérlegét kezébe veszi és Hektor sorsa lebillen:

Uo. 413. p.

 

Achilles Hektor holttestével szekerén 3-szor kerli meg Patroklosz tetemét.

Uo. 448. p.

 

Az Odüsszeiában ezek a kitételek szerepelnek:

 

„3-szor boldog fenséges anyád, atyád,… 3-szor boldog testvéreid”.

Odysseia. 97. p.

 

„boldog apád háromszor, anyád is boldog, az úrnő,
és testvéreid is háromszor…”

Homérosz: Odüsszeia. VI. 154—155. p. Devecseri Gábor fordítása.

 

A Földre, Égboltra és a Sztüx vizére esküsznek az istenek így az Odüsszeiában, mint az Iliászban.

Homeros Odysseiája. 83. p.

 

A 3-as eskü a későbbi korban is előfordul, így esküdtek Zeusz, Poszeidón, Demeter nevére, vagy Zeusz, Poszeidón és Athéné nevére.

Homeros Odysseiája. A 84. laphoz lásd a fordító jegyzetét uo. 378. p.

 

Odüsszeusz beszéli hadészi útjáról:

 

„3-szor nyujtám kezeimet megölelni anyámat, 3-szor kisuhant kezemből, akárcsak az árnyék.”

Homeros Odysseiája. 171. p.

 

„Háromszor nekiindultam, vágyódva erősen,
háromszor surrant ki kezemből, mintha csak árnyék
s álom volna…”

Homérosz: Odüsszeia. XI. 206—208. Devecseri Gábor fordítása.

 

A Kharübdisz naponkint 3-szor szíja be a vizeket s 3-szor ereszti ki.

Uo. 187. p.

 

Pénelopé 3 éven át kibontja éjjel, amit nappal szőtt, a 4-ik évben egy rabnője elárulja.

Uo. 361. p.

 

A 7-es számnak mindenekelőtt az Apolló-kultuszban volt igen nagy szerepe.''

 

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/bibo.html

 

Az apollói ünnepek mindig a 7-ik napra, a 7-ik hónapra, vagy 7-ik évre esnek.

Roscher: Die Sieben und Neunzahl im Kultus und Mythus der Greichen.1904. 4—7. p.

 

Apollón születésnapját általában a hó 7-ik napján tartották.

Uo. 8. p.

 

Az apollóni ünnepeken mindig 7 személyes kórus lép föl.

Uo. 17. p.

 

Az Odüsszeiában Héliosznak 7 ökör- és 7 juhcsordája van.

Uo. 20. p.

 

Igen régi a rodoszi monda Héliosz 7 fiáról és 7 leányáról.

Uo. 20. p.

 

Szelénének, a hold ősi istennőjének Athénben 7 tehenet áldoztak.

Uo. 21. p.

 

Athénben és Sykionban Apollón és Artemisz egyesült kultuszában a kórus 7 fiúból és 7 leányból állott.

Uo.

 

A Hekaté—Szeléné—Perszephoné-kultuszban 7-szeri mosdás volt előírva és 7 imát kellett mondania

Uo.

 

Dionüszoszt is a 7-ik hónap gyermekének tartották.

Uo. 23. p.

 

Ünnepe is 7 napig tartott.

Uo. 22. p.

 

7 napos böjtöt rendeltek a tiszteletére.

 

A boiotoknál a 7-es szám kultusza igen el volt terjedve, így

 

a thébai 7 vezér és a 7 epigon, Théba 7 kapuja, a 2×7 (Homérosz szerint még 2×6) Niobida.

Uo. 25—26. p.

 

Iaszónnak és Médeiának 7 fia és 7 leánya van, Aiolosznak és Nesztórnak is 7 fia.

Uo. 49. p.

 

Athéni hadsereg sohasem indult hadjáratba a hónap 7-ik napja előtt.

Fustel de C.: i. m. 331. p.

 

Athénben 7 a törvényekre felügyelő hatóság tagjainak száma. 7 a világcsodák száma. 7 város versenyez Homérosz születése helyéért. Athéné Arészt úgy vágja meg egy sziklával, hogy teste 7 lánc földön terül el.

Homeros Iliasa. 400. p.

 

A 8-as számot illetőleg:

 

Athénben a Poszeidón-ünnep 8 napig tart, éppúgy Thészeuszé is.

Roscher: i. m. 62. p.

 

A 9-es száma nézve azt találjuk, hogy

 

a héroszok korában a 9-ik évi ünnep volt erősen elterjedve.

Uo. 10. p.

 

Kos szigetén 9 és 27 volt az áldozati bikák száma.

Uo. 11. p.

 

A Poszeidónnak áldozatul hozott bikák száma 9×9;
Dionüszosznak 9 oltára van;

Uo. 13. p.

 

Eumaiosz az isteneknek szánt disznót 9 darabra vágja.

Uo. 58. p.

 

Demeter 9 napig bolyong.

Uo. 32. p.

 

9 fejű a lernai Hüdra.

Uo. 50. p.

 

9 a múzsák száma.

Uo. 56. p.

 

A Bakkhosz misztériumokban 9 napi böjt van előírva.

Uo. 58. p.

 

Athénben 9 archon volt.

Fustel de C.: i. m. 371. p.

 

A 10-es számot illetőleg

 

Athénben a tisztviselők száma igen gyakran 10, így mindenekelőtt a 10 sztrategosz, azután a 10 asztronomosz, 10 agronomosz, 10 kincstárőr, 10 számvevő.

Uo. 498. p.

 

A 12-es számra példaképp felhozzuk, hogy

 

a trójaiak 12 tulkot áldoznak Pallasz Athénének;

Homeros Iliasa. 111. p.

 

Achilles Patroklosz sírjára 12 trójai daliát koncol fel.

Uo. 423. p.

 

20-as számot is találunk az Odüsszeiában.

 

Ha hosszabb, jelentősebb időtartamot akarnak kifejezni, azt gyakran a 20 nappal jelölik; Odüsszeusz maga is 20 évig bujdosik. Más tekintetben is a sokat jelenti az Odüsszeiában a 20-as:

Láertész Odüsszeusz dajkáját 20 tulokért vásárolja.

Homeros Odysseiája. 25. p.

 

Eumaiosz kondás azt mondja Odüsszeuszról, hogy vele 20 jó dalia sem vetekedhetne.

Uo. 214. p.

 

A nagy számokra vonatkozólag

 

Priamosznak 50 fia, Danaosznak 50 leánya van. 50 rabnője van Pénelopénak. A nagy áldozat, a hekatomba az Iliászban mindig 100 tulokból áll. Poszeidón pedig úgy üvölt, mintha 9 vagy 10 ezer ember ordítana.

Homeros Iliasa. 105. p.