...Szentkatolnai Bálint Gábor:

"A Krímben maradt nem török-tatár nyelvű kazár-besenyő-kun elem, mint földbirtokos nemesség oly kevés számú lehetett, hogy a Mongolok által nyugatra nyomott török-tatár elem egyszerű nyelvével ama nehéz nyelvű hun-kazár elemet pár évtized alatt magába olvasztotta éppen úgy, mint a volgai Bolgárországban.

Ezt én azzal bizonyítom, hogy a Petrarca codex keletkeztekor a krími zagyvalék-nép (görög, gót, héber, örmény, perzsa, arab, orosz, olasz, mongol-török-tatár) az egyszerű tatár nyelvet beszélte és nem a kun nyelvet, amelyről az egész codexben egy szó sincs.

Nincs abban sem khun tili (Chun tili), sem kuman tili (kun nyelve), sem kumancsa (kumanul) kifejezés, hanem van tatar tilge koneldi (hibás latinos írás köneldi, küneldi helyett).

Ennek hibás írású német fordítása a Codex szerint: ha re-t di cuge gerade (pro he redet die Zunge gerade), ennek pedig magyar fordítása ez: ,a tatár nyelvbe belejött, azaz azon nyelvet, amely a Codex korában főnyelv (die Zunge) volt, helyesen beszéli."

A codex konel (con-el) igéje a kazáni tatár kün (belejő, beleigazodik, hozzászokik stb.) igének olyan szenvedő alakja, mint a kon-ul (helyeződik) a kon (ugyanaz) igéből, mert a török-tatár nyelv a középigéből is szeret szenvedőt csinálni.

Hogy a nagybuzgalmú kidolgozó ezt nem vette észre, én nagyon sajnálom. De még sajnálatosabb az, hogy a kidolgozó a codex 17-edik talányának (aenigma, codex p. 144) téves értelmezéséből azt hozta ki, hogy a krími Tatárok magukat "hunn" néven nevezték.

A szerencsétlen talány (aenigma 17), amelyet én betűk hiányában magyaros átírásban adhatok, ez: Kecsak ut(a)hi kegede szemirir. (Megfejtése): Ol huun. A kidolgozó, akinek nem volt alkalma a török nyelvet "görög, perzsa, örmény, arab kiejtés után" hallani, ezt a talányt a 153. lapon így fordította: "Pauco ... crusto impingvatur." I. e. Cumanus. Azaz: ,Kevés kenyérhéjon meghízik. (Mi az?): "Az Huun" (vagy Kuman, kun?)

Minthogy a budapesti Akadémiában senki sem akadt, aki a nagybuzgalmú kidolgozót figyelmeztette volna e nagy tévedésre (magam ezidőtájt hazátlanul bolyongottam), a Codex 1883-adiki pótlékában (p. 32) a különben homályosnak ítélt talány megfejtését a kidolgozó így vélte fordíthatónak: "pauco ... crusto saginatur ... quis ille sit": Ol hunn (i. e. Cumanus).

És a fordítást úgy vélte igazolhatónak, hogy "a Tatár volt az úr, a Hunu (kun?) pedig a szolga, akinek a kenyérhéj is elég, hogy meghízzék." E szerencsétlen talány szerintem és minden török-tatárul tudó szerint ez: Kecsak uthin keg-in-de szemirir. Kicsike fűnek tövén meghízik (Mi az?): Ol huun (hibás az Ol coun, koun, kojun helyett) " "Az a birka."

Az itt adott átírás a hittérítő páter latinos írásának az utánzata, mert eredetileg: Kücsük uthin köginde szemirir kellene hogy álljon, a latin írás miatt össze kellett hogy törje az amúgy is nem tatár embertől hallott talányt. Különben valószínű, hogy a kecsa-k alak a kabard ke-s (kis, rövid, kurta) szónak kicsinyített alakja.

Hogy a páter huun alakja cu-un értékű, azt mutatja az, hogy a kamis (nád) szót is hamisnak írta, a helyes kojun (latin írással cojun = birka) szóból coj alakot csinált, mert az un végzetet genitivus-ragnak gondolta. A cojun (birka) szó nem török ember szájából koun kiejtésű s ezt hallotta a páter coun, cuun-nak, amit az ő modorában huun-nak írt.

Minden juhos gazda tudja, hogy a birka a térdigérő fűben megdöglik, míg a más állatok legelése után megmaradt fű tövén meghízik.

Ekként egy török-tatár talánynak rossz latin átírásából keletkezett annak kisütése, hogy a krími kun magát huun néven nevezte. A legnagyobb baj az, hogy ezen irtózatos ráfogás latin nyelven van írva s ment ki a nagyvilágba. A krími félsziget urai a Tatárok előtt a kunok, ezek előtt pedig a Besenyők voltak. Ezen történeti alapon, s mert talán a codex szerkesztésekor még magukat kunoknak tartó családok is voltak, nevezték a keresztyények Krím zagyvalék-népségét Kumán (Cuman)-nak. De minthogy a Petrarcakódex nyelvében a kun, Kumán nevezet egyetlenegy helyen sem fordul elé, hanem csak tatár nyelv (tatar til): kár volt a hittérítő páter krími tatár tanulmányának a "Codex Cumanicus" nevet adni.

Ily alapon a kazáni tatár nyelvet is bolgár nyelvnek lehetne nevezni, mert a kazáni Tatárok előkelőbbjei magukat bolgár eredetűnek mondogatták még akkor, amikor én ott tanultam. Ily alapon a moldvai és oláhországi rumuny nyelvet is kun nyelvnek kellene mondani, mert egykor Moldva és Oláhország urai a kunok voltak s az egész terület Kumánia nevet viselt jóideig."

([41], 165-168. old.)

---------------

[41] SZENTKATOLNAI BÁLINT GÁBOR Dr: A honfoglalás revíziója, Kolozsvár, 1901.