Búcsúvers.



Erőm végleg elfogyott, szívem összetört.
Valami húz még feléd, de már nem hagyom.
Elég a fájdalomból, magamat kímélem,
S hazudni fogok innentől mindenkinek.

Hazudni kell, s rejteni őszinte mély szerelmem
de mond kérlek van ennél rosszabb dolog az életben?!
Mindenki figyel, lesi a szegény haldoklót
a sok áruló gaz állítólagos barátok.

Mégis ha látlak szívem vadul megremeg,
te nem látod bolond mennyire szeretlek?!?!
Beszéltem hozzád, könyörögtem sírva
de te csak gúnyosan nevetve hagytál ott a francba.

Új lány, vele új élet vár az hiszed?
szeretni fogsz te is tudod bármit is teszel.
Te elnyomod küzdesz, harcolsz ellene
Hát rendben, de te húzod a rövídebbet.

Mélyen többet a szemembe ne nézz
hazudni neked számomra oly nehéz,
Amíg élek tőlem jót ne remélj..
de belül mindig szeretlek én.

Elbúcsúzom, elengedlek, tessék menj hát
de kérlek vissza ne nézz soha már.
Nem akarom h valaha is lásd
az utánnad maradt iszonyatos kárt.