A cikk kb. fele semmitmondó, mintha a szerző nem tudott volna mit írni, aztán csak "tolta" a kitöltő szöveget...

 

 Aztán vannak  "cuki" prekoncepciós, némi vasútbaráti anti-Nosztalgia szemlélettől fűtött megállapítások (pl. a Százéves vonat  muzeális jellegének kvázi megkérdőjelezése, hogy a kocsik felépítésének semmi köze az eredetihez.)

 

Ez utóbbi esetben pl. fontos szempont volt, hogy a vonat korlátozás nélküli közlekedtetése végett:

- a tisztán favázas konstrukcióra visszaépítés nem volt lehetséges (favázas kocsi csak a vonat végére sorozva, utasok nélkül, sebességkorlátozással közlekedtethető)

- UIC döntvény írta elő, hogy csak hosszátjárós kocsik közlekedtethetőek (ez alól többször akarták mentesíttetni a kocsikat, a hosszátjáró korhűtlen volta okán)

- technikai okokból nem volt lehetséges az eredeti fűtés (forróvizes palackok) és világítás (gázlámpák) beépítésére.

 

Mindezek ellenére a Százéves kocsik helyreálltását erős szakmai munka kísérte, és az eredeti gyári rajzok felkutatásával igyekeztek a járművek minden részletét eredeti állapot szerint visszaépíteni, és lehetőség szerint minél több eredeti alkatrészt megtartani.

 

A Nosztalgia beindulásának kérdése is eléggé ködösen van előadva, holott a forrásokból pontosan követhető a koncepció kialakulása, az egyes járművek kiválasztása, a próbaüzem az esztergomi vonalon stb.

A szerző keveri a muzeális célra megőrzendő járműveket a nosztalgiaforgalomra kijelölt vontatójárművekkel - ezeket csak a kilencvenes évek végén vonták a be a muzeális járművek közé.

A kettő között valóban vannak átfedések, de a kettő halmaz nem ugyanaz.